Skandinávia is elkészítette az eredetileg az amerikai Fortune magazin által kitalált lista mintájára a saját TOP 200-as vállalati sorrendjét, amelyet a Nordicum című üzleti lap közölt.
Őrült versenyre kelt a 80 ezer bérkocsit működtető mintegy 28 ezer honi fuvarozó vállalkozó. A tavalyi visszaesés után rekordgyanús forgalomnövekedést mutat az idén az új haszonjárművek eladása. Persze az átlagosan 11-12 éves teherjárművek cseréje erősen indokolt, de a szállítóvállalkozók számát tizedeli, hogy nagyon nyomott piacon kell kitermelni a fejlesztési kiadásokat; már-már az újratermeléshez szükséges határ [...]
Egy új és úttörő jellegű tanulmányban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 1998 őszén először adott országspecifikus áttekintést a 29 tagállama közül 25 által nyújtott ipari beruházási támogatásokról. Az ellenállásra jellemző, hogy a tanulmány csak 1989 és 1992 közötti összehasonlító adatokra támaszkodhatott. A trendet mutatja, hogy ebben az időszakban az évi szűk 20 milliárd dollárról közel 28 milliárd dollárra nőtt a szóba
Helyezés Cég Ágazat Illetőség Piaci érték (milliárd dollár) 1998. 1997. 1. 1. Ericsson Telekommunikáció Svéd 51,77 2. 3. Nokia Telekommunikáció Finn 39,50 3. 2. Astra Gyógyszer Svéd 34,19 4. 6. ABB Gépgyártás Svéd 15,36 5. 5. Volvo Gépjármű Svéd 13,20 6. – FöreningsSparbanken Bank Svéd 11,67 7. 4. Norsk Hydro Olaj Norvég 11,08 8. 14. [...]
MILLIÓ DOLLÁR Forrás: Datastream, Reuters Bank Kihelyzés Megjegyzés Bank Austria 1080 – Deutsche Bank 629 Állami garanciákkal nem fedezett hitelek Commerzbank 607 Állami garanciákkal nem fedezett hitelek Dresdner Bank 607 – Barclays 578 Elsősorban állampapírok formájában UBS 370 – Hypovereinsbank 304 – J. P. Morgan 160 1998. augusztus 27-i állapot Standard Bank 100 – OTP [...]
Az elmúlt héten újabb fordulójához érkezett a kormány és a fővárosi önkormányzat közötti párbaj. Ezúttal a 4-es metró szolgáltatta az okot: a kabinet jövőre nem óhajt egyetlen fillért sem áldozni Budapest jelenleg legnagyobb beruházására. Demszky Gábor főpolgármester azt állítja: a kormány a metrón keresztül zsarol, ily módon gyakorolván nyomást a Nemzeti Színházhoz szükséges városligeti telek megszerzése érdekében. A kormányszóvivő sokkal prózai
Miért Oroszország? Miért késztette a Wall Streetet eladási pánikra egy olyan ország, amely az Egyesült Államok kereskedelméből csupán 0,5 százalékkal részesedik? Első ránézésre a jelenséget vagy piaci túlreagálásként, vagy az orosz válságnak a többi feltörekvő gazdaságra gyakorolt negatív hatásaként, vagy egy nukleáris nagyhatalom kormányválsága miatti politikai félelemként értékelték. Ezek a tényezők természetesen mind kihatottak az [...]
A hibák özöne után a bankárok most a kormányoktól várják a nemzetközi pénzügyi válság megoldását. Az amerikai Bankers Trust elnöke, Frank Newman arra figyelmeztetett, hogy a fertőzést a jelenleginél több pénzzel sem lehet megállítani, ha a Hetek és a Nemzetközi Valutaalap nem állnak ki határozottan az ellen, hogy például Oroszország nem teljesíti belső államadósságának törlesztését, vagy hogy Malajzia egyoldalúan kötött tőkegazdálkodást vezetett
Lengyelországban mostanában a korábbi erőteljes gazdasági növekedés lassulása tapasztalható, s ez várhatóan jövőre is folytatódik. Mindeközben a folyó fizetési mérleg hiányának korlátozására irányuló megszorítóbb jellegű gazdaságpolitika kívánatos eredményei keverednek az exportnak - az oroszországi válság és egyéb külső hatások miatti - egyáltalán nem kívánt gyengülésével. Úgy tűnik, ezeket a nehézségeket éppen az óvatos szigorítás felújításával
Várhatóan nem jut hozzá Oroszország a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelének ez évben esedékes részletéhez. A nemzetközi hitelintézettel folytatott tárgyalások a múlt hét végén félbeszakadtak. Moszkvához intézett levelében a Valutaalap elégedetlenségét fejezte ki a kormány válságkezelő terveivel kapcsolatban.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb tőkepiaci jelentése szerint az ázsiai válsággal kezdődött láncreakció évek óta először vezetett a feltörekvő és az átalakuló gazdaságokba irányuló tőkeáramlás markáns csökkenéséhez. A magánbefektetők és -bankok már csak nettó 173,7 milliárd dollárt vittek be e piacokra: 28 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben.
Az olasz nagytőke vezető alakjai – Silvio Berlusconi sajtócézárt kivéve – nem félnek az új kormányfőtől, sőt az eddiginél nagyobb stabilitást várnak tőle. Giorgio Fossa, a Confindustria elnöke szerint d’Alema az utóbbi időben több alkalommal is “bizonyos liberalizmusról” tett tanúságot, s most eljött az alkalom a bizonyításra. Hasonlóan nyilatkozott Giovanni Agnelli, az ország legnagyobb magánvállalata, [...]
A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatban több zónára osztották a fővárost. Az úgynevezett belső zónában (amelyet a Budaörsi út, a Margit körút, a Bécsi út és a pesti oldal külső körútjai határolnak) legfeljebb 20 ezer négyzetméter, míg a budai oldal hegyvidéki zónájában maximum 15 ezer négyzetméter bruttó szintterületű központok építhetők. Ennél nagyobbak csak az úgynevezett [...]
Az olasz történelem során Massimo d'Alema személyében először veszi át a kormány irányítását olyan politikus, aki a reformkommunista mozgalomból emelkedett ki és annak utódpártját, a baloldali demokratikus PDS-t vezeti. Az új - az eddigi baloldali-katolikus kormány mögött állóhoz hasonlóan széles - koalíció a Prodi-kabinet gazdaságpolitikáját fogja követni. A milánói tőzsde rendkívül pozitívan reagált a d'Alema-kormány megalakítására. Tény azonba
Ezúttal nem csak üres szavakról van szó - értékelte világszerte a gazdasági sajtó a Hetek londoni megbeszélése után kiadott kommünikéket. A vezető ipari országok átfogó reformcsomagot dolgoztak ki a pénzügyi rendszerek megerősítése, illetve a gazdasági recesszió elhárítása érdekében.
A nálunk is egyre szaporodó bevásárlóközpontok a kiskereskedők és a környezetvédők tiltakozását egyaránt kiváltották. Előbbiek a megélhetésüket, utóbbiak a lakható városokat féltik tőlük. A fogyasztók viszont "lábbal szavaznak" e centrumok mellett, amelyekből az ezredfordulóra a fővárosban és környékén már 50 lesz, vidéken pedig 55 építését tervezik. A konfliktusok enyhülését így a kereskedők alkalmazkodása és szigorú építési szabályozás kialakít
Bár múlt heti budapesti találkozóján a cseh, a lengyel és a magyar kormányfő elhatározta, hogy életet lehel a "visegrádi gondolatként" megfogalmazott közösségbe, a három érintett ország közötti gazdasági érdekkülönbségek még korántsem tűntek el. A búza, a kukorica és a paradicsomsűrítmény által kiváltott konfliktus után most az acélárukon a sor: Csehországból a júliusi megállapodás óta folyamatosan a megengedettnél több terméket szállítottak ide.
Bankproblémák nemcsak Japánban vannak. Az egyik orosz bank, az SBS Agro például sajátos módját választotta az ügyfelek kártalanításának. Az ügyfélszámlákat augusztus közepén befagyasztó intézmény luxusutazásokra csábítja az érintetteket, meglehetősen jutányos áron. Ajánlatában szerepel Párizs, Costa Brava, Izrael, Málta – mindez négy-ötcsillagos szállodában, egy hét teljes ellátással, ezer dollár alatti áron. De ehetnek ihatnak az ügyfelek [...]