A kamaráknak kétféle típusa létezik: a közjogi és a magánjogi. Ez utóbbi az angolszász országokra jellemző, és önkéntes tagsággal jár. A közjogi kamarák – mint például a magyarországiak is – gazdasági önkormányzatokként működnek, és olyan közigazgatási feladatokat látnak el (engedélyezés, nyilvántartás, ellenőrzés, nemzetközi kapcsolatok kiépítése, minőségvédelem), amelyek minden gazdasági szereplőre egyaránt vonatkoznak. Nálunk az 1994. évi közjogi kamarai törvényt ellenszavazat nélkül fogadták el. Három országos közjogi kamara alakult, amelyek a területiekkel elvileg lefedik az országban működő vállalkozásokat és vállalkozókat. Noha a tagdíjak adó módjára hajthatók be, a kamarák eddig még nem éltek e törvény adta lehetőséggel, pedig szép számmal vannak olyanok, akik nem tesznek eleget ebbéli kötelezettségeiknek. Ez a szám egyébként csökkenő, hiszen a fizető tagok ráhatása erősebb mindenféle kamarai regulánál.
