Nem lesz könnyű dolga Rieger Lászlónak, a szakmában csak „Torgyánbúzának” nevezett állami készletek eladásával. Bár a nyár végi heves viták során emlegetett mennyiségnek csak a negyedét vásárolta fel az állam, a környező országokban szintén rogyásig vannak a raktárak, a kereslet pedig minimális. A gabonabevitelt korlátozó cseh, lengyel, szlovák és román intézkedéseket pedig a gazdasági diplomaták megfeszített munkája ellenére is csak nagyon lassan vonják vissza.
Pedig az idő sürget, mert a Concordia Közraktárnál lévő 160 ezer tonna garantált áras és 80 ezer tonna intervenciós felvásárlású állami búza mellett még 20 ezer tonnányi árpa, rozs, zab és triticale mielőbbi eladásának megszervezése is feladata az AiK-nak. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) pedig januárra már szeretne bevételt elérni a készletekből. Az értékesítési kényszert a jövő évi büdzsé is mutatja: az 1999-re szóló költségvetés XII. fejezetében meghatározottak szerint az agrártárcának 11 milliárd forint bevételt kell elérni a piacrajutási támogatások megtérüléséből.
A Figyelő információi szerint várhatóan elővásárlási jogot szereznek azok az agrárcégek, amelyek szerepet vállaltak a beraktározásban. A fennmaradó mennyiségnél (amelyre ezek a társaságok nem tartanak igényt) az AiK a hagyományos úton szervezi az értékesítést, azaz az ügyletet vélhetően a bevált pályázatos formában bonyolítják majd le.
Ezt természetesnek is veszi a Gabonaszövetség, hiszen az állami készletértékesítés közbeszerzési kategória. Makay György főtitkár szerint nem szabad azonban elfelejteni, hogy ekkora árutömeg meghirdetésének komoly hatása lesz a piacra. Már a felvásárlást is a piacszabályozási kényszer indította. Ha a dömpinget okozó közel 300 ezer tonnát egyszerre dobják piacra, akkor ugyan jól járnának a vevők, de azok a termelők kedvezőtlen pozícióba kerülnének, akik elraktározták terményeiket. Az őszi betakarítási csúcsban kialakult, fojtogató raktárszűke miatt ugyanis már kezdett megmozdulni a termelőknél heverő készlet. Általában január-februárban megszűnik az aratáskori piaci nyomás és kezdenek emelkedni az árak. A jelenlegi előrejelzés azt mutatja: ha kicsit várna az állam, akkor nem járna rosszabbul, mert az idő előrehaladtával az áremelkedés ellensúlyozza a készletezési költségeket.
A gabonapiaci szereplők méltán idegesek az állami búzahegyek értékesítése hallatán, hiszen pár éve a stratégiai készleteket kezelő (a hajdani Tartalékgazdálkodási Igazgatóságból létrejött) TiG Kht. gabonaüzletei is megbolondították a piacot. A TiG ugyanis önfinanszírozó, akkor adja el az ótermésű készletet, amikor kereslet van, ezzel azonban letöri az árakat. Hasonló folyamat indulhat meg az intervenciós búza piacra dobásánál, mert az AiK is érdekelt abban, hogy mielőbb bevételt szerezzen a költségvetésnek. Pedig a piaci helyzettől függő, időben széthúzott eladás a helyesebb megoldás, amelynek során a bevételi szempontok mellett figyelembe lehet venni a piacszabályozási célt is. A jó minőségű garantált áras búzából bizonyára szívesen tárolnak be a nagy vevők: a malmok és az élelmiszer-feldolgozók. Az eurobúza pedig inkább a külkereskedőket érdekelheti. Mindez persze az ártól függ, amelyet egyelőre csak becsülni lehet. Az elmúlt időszak tőzsdei élénkülése azonban ígéretes. Januári jegyzéssel tonnánként 18 ezer forintot meghaladó az étkezési, illetve 17 ezer körüli az eurobúza ára.
Piac is lenne; Vermes András, az Agrograin Rt. elnök-vezérigazgatója szerint a Földközi-tenger környéki országokban még el lehet adni megfelelő áron a búzát. Jelenleg is folyamatosan szállítanak. Az állami készletek januári értékesítését inkább a kukoricaszezon nehezíti. A szállítási kapacitás ugyanis véges; vasúton és hajón havi 300-350 ezer tonna gabona tudja elhagyni az országot. Ha az állam nagyon vonzó áron kínálja a búzát, akkor ezt csak a kukorica rovására lehet kiszállítani, ha pedig nem megfelelő az ár, akkor bent rekedhet a termény. Az esős idő miatt azonban elhúzódik a tengeri betakarítása, és a még meg nem hirdetett kukorica-exportszubvenció miatt lehet, hogy előnyre tesz szert a búzakiszállítás.
A szakértők szerint huzamosabb ideig az idei volt az utolsó búzabőség a hazai piacon. A bizonytalanság és a megkésett pénzsegély hatására az idén betakarított 1,1 millió hektár helyett az előzetes adatok alapján mindössze 700-900 ezer hektáron vetettek búzát az ősszel. Ennyi is bőven fedezi a belföldi igényeket, s a kisebb termés oldhatja az értékesítési feszültségeket. Az is biztató, hogy inkább a minőséghibás búza termelői fogták vissza aktivitásukat, ők vetettek kisebb területen.
