gyermekvédelem

Manapság a vattacukor, az arcfestés és az ajándékok ünnepeként tekintünk május utolsó vasárnapjára, pedig a gyermeknap kezdetben nemcsak játék és mese volt: egykor a társadalmi felelősségvállalás jegyében a gyermekvédelmet és a gyermekek jogait középpontba állító rendezvénynek indult.

Egy szabolcsi kórházból a gyermekvédelembe, onnan az utcára, majd az iskolapadba, végül a saját diplomaosztójára vezetett az útja Stekler Dávidnak, aki jelenleg egy családsegítőnél dolgozik, és a gyermekvédelemben önkénteskedik. Bemutatjuk az akadályokat nem ismerő fiatal nem mindennapi történetét.

„Ez volt a helyes, mi mást tehettem volna?!” – ezt válaszolta Mária arra a kérdésre, miért fogadott be néhány órára egy utcán élő vadidegen fiút, akinek a létezéséről korábban nem is tudott. Az akkor 13 éves fiúról később kiderült, hogy körözik, mert elszökött a nevelőszüleitől.

Cikkünkben arra a kérdésre keressük a választ, milyen lehetőségekkel és milyen realitásokkal néznek szembe az állami gondozottak a nagykorúvá válásukat követően – túl a lakhatási válságon, amelynek ők a legfőbb áldozatai.

Egy évvel ezelőtt tudta meg az ország, hogy Novák Katalin kegyelmet adott K. Endrének. Az évfordulón visszatekintettünk, mi történt 12 hónap alatt a gyermekvédelemben, és K. Endrétől is megpróbáltuk megtudni, továbbra is áldozatnak tekinti-e magát.

Kevés szó esik a mindennapokban azokról a gyerekekről, akiknek már van saját gyermekük – és szülőként egy gyermekotthonban élnek. A Papírsárkány Alapítvány egy különleges női körrel segíti az ő életüket.