Több anekdota is kering arról, hogy pislogó, kiabáló fejek gurultak a földön egy-egy kivégzés után. De vajon igazak ezek?
guillotine
A közfelháborodás miatt börtönökbe vonták vissza a „nemzet borotváját”, az utolsó kivégzést 1977-ben hajtották végre guillotine-nal.
Milyen út vezetett a guillotine-tól a ChatGPT-ig? Miért fontos olvasgatni a hóhérok emlékiratait? És hogyan vált a politika gladiátorharccá? Ezeket a kérdéseket is megvitattuk Földényi F. Lászlóval, aki új könyvében a modernitás kialakulását járja körül.
Öngyilkosságukat vallási áldozatnak szánták.
A francia forradalmat a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméi robbantották ki, de végül terrorba fulladt.
Humánus kivégzőeszközként kezdte „karrierjét”, de hamar a forradalmi terror jelképe lett.
A hírhedt nyaktilót emberbaráti meggondolásokból vezették be, mégis a terror jelképévé vált. 1977-ig volt használatban.
Akár 500 kivégzett ember maradványait is őrizhetik a Chapelle expiatoire falai.
A francia forradalom idején guillotine-nal kivégzett emberek csontjaival teli faládákat azonosítottak a falüregekben.
Egy német bűnöző 1939-es versailles-i kivégzésén a bámészkodó tömeg annyira botrányosan viselkedett, hogy az elnök betiltotta a nyilvános kivégzéseket.
Guillotine emberségből, a fájdalommentes kivégzések érdekében javasolta nyaktiló alkalmazását a francia forradalom idején.
Szabadság, egyenlőség, testvériség – de csak a férfiaknak? Nagyjából ezt az igencsak kellemetlen kérdést tette fel Olympe de Gouges a francia forradalom idején, és meg is kapta érte „méltó” büntetését.
Lefejezések, csonkítások, kínzások - már az internet előtt is tömegek nézték, de a világháló egy más közeg.
A legismertebb nyaktilót a kegyes halál szolgálatában vezették be Franciaországban, ám 1905-ben a tudósok elbizonytalanodtak.
A "probléma" 1905-ben merült fel egy nyaktilós kivégzés után. A modern tudomány sokszor bicskanyitogató brutalitással nyomozott, és az eredmény felemás.
Ma a mélyérzésű Guillotin doktorról lesz szó.
