Néhány bizonytalan jogcímű bentlakót mindenféle koncepció és körültekintés nélkül költöztettek ki.
gettó
A dán kormány nem akarja tovább tolerálni a „gettókat”. Így nevezi a baloldali vezetésű kormány azokat a helyeket, ahol a bevándorlók alkotják a többséget. A döntés országszerte legalább tízezer embert érint. A Deutsche Welle riportja.
Feljelentéseket, mindenre képes fővárosi lakók leveleit, illetve hivatalos dokumentumokat találtak.
Bayer Zsolt nagyapjáról beszélgett Bita Dániel, Nagy Gergely Miklós és Nagy József, meg Bayerről, Ungváryról, szóval rólunk. És arra jutottak, hogy Bayer Zsolt élethazugságai tán inkább élettévedések, és mindannyiunkat érintik.
Ha Bayer Zsoltnak most fáj, attól jobb hely lett-e a hazánk? Hisszük-e, hogy ez a történet nem szenzáció, hanem tragédia?
Krakkói történet a mai Matiné.
Betelepítési kvótaról és a migránsgettókról beszélt a Fidesz európai parlamenti képviselője.
A Lengyelországot megszálló németek elleni felkelés 80 éve, 1943. április 19-én kezdődött a varsói gettóban. A párszáz zsidó felkelő 29 napon át hősiesen harcolt a sokszoros túlerőben lévő németek ellen, első támadásukat sikeresen visszaverték, és két tankot is kilőttek, végül csak a légierő bevetése késztette őket visszavonulásra.
Több tízezer magyar ember életét mentette saját biztonságát kockáztatva a második világháborús zsidóüldözések idején. Ennek ellenére otthonában nem hősként ünnepelték, hanem megrovásban részesítették a budapesti konzult.
1987-ben egy névtelen eladó 400 addig ismeretlen fényképet vitt be egy bécsi antikváriumba. A fotókon a világháború második legnagyobb, 200 ezer emberrel telezsúfolt gettójának szögesdrót mögötti zárt világa látható.
A zsidók lakhelyéül kijelölt házakról a háború óta eltelt hetvenöt évben mindenütt letörölték a csillag nyomát. Egy kivétellel.
Túlélte a koncentrációs tábort, majd izraeli olimpikonként az 1972-es müncheni terrortámadást is. Zuhant a házukra bomba, harcolt négy háborúban, meggyógyult a rákból: nem véletlenül nevezik Shaul Ladanyt a legnagyobb túlélőnek.
Mi más, ugye?
A furcsa kútszobor már közel ötszáz éve Bern városképének része, az azonban máig sem derült ki, miért épp gyerekeket eszik. A legtöbben a krampuszt, vagy épp a középkori zsidóellenességet sejtik a háttérben.
Agnes Grunwald-Spiert édesanyjával együtt holttestek között találták meg.
Vaskerítést húzna az önkormányzat az omladozó házak köré.
A modern bérház, amely kora ellenére mégis három évszázad történelmét őrzi.
A pesti gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartanak gyászmegemlékezést a Dohány utcai zsinagógában vasárnap.
Az utcákon holttestek és lótetemek, szétlőtt hidak, lerombolt város - ez fogadta a német megszállás alól megszabadult pestieket, mikor előbújtak az óvópincéből.
Rendhagyó, szokatlan kiállítással emlékeznek meg a pesti gettó felállításának 70. évfordulójáról.
A miskolci "gettók és nyomortelepek" felszámolását tervezi a városi közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciója, hogy biztonságosabb, élhetőbb legyen a borsodi megyeszékhely.
A német megszállás után Eichmann és a három Laci azonnal nekiállt a gettósításnak.
Vagyis a hatodik legtutibb, de így is menőbb, mint Siófok, vagy a Várnegyed. Mi történt? Megmutatjuk.
Műnyomornegyed unatkozó újgazdagoknak. Nagy rá a kereslet.
