Drezda 1945-ös bombázása idején két magyar század is a városban tartózkodott. Egy magyar honvéd azt írta a naplójába: „Mintha az utolsó ítélet napja lenne”.
Két vezető politikusra is rátámadtak pár nap különbséggel Németországban, ami rávilágít arra, mennyire eldurvult a politika és a közélet az országban. Ki vagy mi áll a háttérben, illetve miként lehetne ez ellen védekezni?
Drezda bombázása ugyan nem követelte 200 ezer civil életét 1945 februárjában, az alapvető kérdés azonban nem változott: miért kellett ártatlan emberek ezreinek, tízezreinek meghalniuk egy-egy bombázás során?
Fél évig tartó bujkálás után rendőrkézre került a drezdai palota kincstárából történelmi ékszerritkaságokat elrabló banda utolsó, szabadlábon lévő tagja is.
Villámgyors akcióval pakolta ki hétfőn a drzedai múzeumot a két rabló – ezt már tudni lehet, de azt még nem, kik követték el rablást, és hol lehetnek a műkincsek.
Dohányhalmok, rovarirtó és elefántok – ezeket rejtették a századforduló orientális építészetének európai gyöngyszemei. Bemutatjuk a legérdekesebb példákat.
Bosszú és a rombolás vezette a II. világháborús terrorbombázásokat, kiemelkedik közülük Drezda lerombolása: 200 ezer civil halt meg 1945. február 13-án.