Van valami a levegőben, aminek nem kéne ott lennie. Színtelen, szagtalan, láthatatlan és sok bajt okozhat. Hogyan lehet kiszűrni?
belégzés
Pollenek, állatszőr, poratkák és penész. A legerősebb allergének, amik mind ott keringenek a levegőben. Szerencsére van megoldás!
Fújós dezodor, füstölő, csevapcsicsa sütés - Megnéztük, mit tud egy légtisztító a lakásban olyan hétköznapi tevékenységek közben, amik legjobban szennyezik a lakás levegőjét.
Súlyos értékeket mértünk Budapest egyik legszennyezettebb pontján, a Blaha Lujza téren. Kíváncsiak voltunk, hogy vajon a Blaha környéki lakásokban milyen a levegő minősége, úgyhogy a Népszínház utca egyik – ráadásul ökolakásba vittük fel a légtisztító készüléket.
A légszennyezésről általánosságban szoktunk beszélni, pedig az emberi egészség szempontjából sem mindegy, hogy mekkora szennyezőrészecskék keringenek a levegőben. Nem egyszerű elképzelni, miről is van szó – segítünk néhány hasonlattal!
Egy lakás akár többszörösen is szennyezett lehet, mint a kültér. Miután kipróbáltuk a légtisztítót, megkérdeztük az utca emberét, ki mennyire van tisztában a beltéri légszennyezettséget illetően.
Modern civilizációs probléma a légszennyezettség, ami nemcsak a szabadban okoz problémát, de az otthonainkban is. A modern technikának hála ez ellen már hatékonyan lehet védekezni, ugyanakkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy a légtisztítók milyen megoldásokkal dolgoznak, és a különböző védelmi rendszerek milyen szennyeződések ellen hatékonyak.
A légtisztítók nem helyettesítik a szellőztetést, de azért kipróbáltunk egy gépet hétköznapi helyzetekben. Egy garázsba és egy lakásba vittük a készüléket, hogy lássuk, milyen hatékony, és valóban jelez-e, ha ártalmas a levegő minősége. Vegamama lakásában jártunk, aki rendszeresen használ légtisztítót.
Az egészséges élet elengedhetetlen feltétele, hogy (otthon is) tiszta levegő vegyen körül minket, a megfelelő körülmények eléréséhez pedig mi magunk is hozzájárulhatunk. Cikkünkben azt szedtük össze, hogyan tudunk küzdeni a szennyezett levegő ellen a saját életterünkben.
Nem a por, hanem az apró, mikroszkopikus állatok ürüléke okoz allergiát.
Hazánk klímáján februártól késő őszig eltart a pollenszórás: a fák kezdik, a füvek folytatják, az „atombombát” pedig a parlagfű dobja le, általában augusztusban. Az allergiásokat akár hónapokig kínozhatják a tünetek, egész addig, amíg az allergén növény virágzik.
A légúti allergia igencsak meg tudja keseríteni az ember életét. A tüsszögés, szem- és szájpadlás-viszketés, a folyamatos könnyezés és az orrfolyás olyan általános tünetek, amelyeket mindenki ismer, aki szezonális allergiával küzd. De mi történik pontosan ilyenkor a testünkben? Miért szabotál minket a saját szervezetünk?
A légszennyezés napjaink legsúlyosabb környezeti fenyegetése. Egyes becslések alapján a probléma évente mintegy 7 millió ember korai halálát idézi elő, és további tömegeknél okoz hosszú távú egészségromlást.
A légzés létfenntartásunk egyik alapja: egy-egy nap átlagosan mintegy 20 ezer alkalommal veszünk levegőt, hogy oxigénhez jussunk. A folyamat során ugyanakkor nemcsak a létfontosságú gáz áramlik be a szervezetünkbe, hanem megannyi egyéb anyag, köztük potenciálisan veszélyes részecskék is.
