Az allergia nem egy betegség vagy kóros állapot, hanem nagyon leegyszerűsítve szervezetünk téves és eltúlzott reakciója. A tüneteket az okozza, hogy immunrendszerünk veszélyesként érzékel egyébként teljesen ártalmatlan anyagokat, és nagy erővel kezd védekezni ellenük. Ily módon a reakciók is ott jelentkeznek, ahol testünk az allergénnekkel „találkozik”, fémallergia esetén például az adott anyaggal érintkező bőrfelület megduzzad, kivörösödik, viszket, hámlik, kiszárad.
Allergianaptár 10 hónapra
A belélegzett allergének pedig olyan légúti tünetekkel járnak, mint a nátha: orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, köhögés, szem vörösödés, intenzív könnyezés. A leggyakoribb allergének a különböző növények pollenjei, közülük is kiemelkedik a parlagfű, amely kétmillió magyar életét keseríti meg minden évben hosszú hónapokra. Nem tehetnek róla, a mikroszkopikus pollenek valójában a növények örökítőanyagai, elengedhetetlenek a szaporodásukhoz.
A pollenallergia szezonja vagy pollenszezon gyakran használt kifejezés, de ez így önmagában nem pontos. Minden allergiás számára az az időszak jelenti a szezont, amikor a nála tüneteket kiváltó faj vagy fajok virágzanak. A hazai klímán mindössze a leghidegebb téli hónapokban szünetel teljesen a pollenszórás, egyes növénycsoportok már februárban megkezdhetik, és csak késő ősszel jutunk a sor végére.
Ezért nagyon hasznos a pollennaptár vagy allergianaptár, ami megmutatja, mely allergén növény mikor kezdi pollenjeit szórni, az interaktív térképek pedig ennek mértékéről is naprakész tájékoztatást nyújtanak. Fordítva is igaz, ha tünetek jelentkeznek, érdemes utánanézni, mely fajok aktívak éppen pollenszempontból – a diagnózist és a kezelést persze bízzuk szakorvosra. Már csak azért is, mert a kezeletlen allergia komolyabb betegségekhez, többek között asztmához vezethet.
Fáké a tavasz, füveké a nyár
A magyarországi pollennaptárakban tehát februárban találjuk az első bejegyzéseket. A sort a mogyoró és a tiszafa kezdi, időjárástól függően február-márciusban a legaktívabbak, majd az égerfa következik.
A tavaszt a fák dominálják, március és április folyamán olyan fajok szórják pollenjeiket nagy mennyiségben, mint a szil, a nyár vagy a fűz. Áprilisban aztán bekapcsolódik a nyír, a kőris, a tölgy és a bükk, májusban pedig a hárs, az erdei fenyő, az akác, és erősen elkezd hangolni a bodza. Nagyjából két hónapig szórják az allergén anyagokat, ám az erdei fenyő és a bodza esetében egész augusztusig elhúzódhat a virágzás.
A fűfélék kivárnak, inkább a melegebb hónapokra érlelik meg pollenjeiket. Májustól júliusig, augusztusig tucatnyi fűféle okozhat allergiás reakciókat a búzától, a rozstól a lándzsás útifüvön keresztül a kukoricán át, a különböző perjékig. A felsorolás nyilván nem teljes, mint ahogy a fent felsorolt fajok együtt is eltörpülnek a legfontosabb magyarországi allergén növény, a parlagfű mögött.
Ez a legtisztító egy egész lakással megbirkózik
A Philips élen jár a légtisztítók gyártásában és a 4000i típusú modellek egész lakások levegőjét képesek tisztán tartani. Egy ilyen gép 610 köbméter/óra mennyiségű levegőből tudja kivonni a részecskéket, és a beépített szenzor képes valós időben érzékelni a beltéri levegő szennyezettségét, méghozzá három kategóriára bontva: szálló por (PM2,5), káros gázok és beltéri allergének. A Philips légtisztítók a 0,003 mikron méretű (ez kisebb, mint a legkisebb ismert vírus) részecskék közel 100 százalékát eltávolítják a levegőből, és nemcsak a finomszemcsés anyagokat, de a baktériumokat, vírusokat, aeroszolokat, továbbá az allergizáló anyagokat pl. a polleneket, a port és az állati hámsejteket is. Így hozzájárulhat az allergiás tünetek csökkenéséhez nappal és éjszaka egyaránt.
Háromlépcsős szűrésről van szó: az előszűrő a levegőből először felfogja a port, a haj- és szőrszálakat, második lépcsőben az aktív szénszűrő megköti a kellemetlen szagokat és a káros gázokat, végül a NanoProtect HEPA szűrőn az ultrafinom, mikron méretű részecskék is fennakadnak. Utóbbiak egészségre vonatkozó veszélye, hogy a tüdőből akár a véráramba bekerülve más létfontosságú szervekhez is eljuthatnak.
Parlagfű, a legnagyobb ellenség
Egyéves növényről van szó, vagyis a magszórás után a parlagfű elpusztul, a következő év már az új generációé. A magok áprilisban indulnak csírázásnak, de nem egyszerre: a külső körülményekhez igazodva a folyamat hosszasan elhúzódik, megesik, hogy egyes hajtások csak júniusban bújnak elő a földből. Ebből adódóan nagyon nagy az eltérés a növények fejlettsége között, ami rendkívül rossz hír.
A korán előbukkanó egyedek ugyanis már nyár közepén virágot hoznak, és innentől kezdve egész októberbe nyúlóan folytatódik a pollenszórás olyan ütemben, ahogy az egyedek fejlődnek szépen sorban. A csúcspont általában augusztusban jön el.
Legyen szó viszont bármilyen allergén növényfajról, a jövő cseppet sem fényes az allergiások számára. A klímaváltozással hazánk időjárási viszonyai jelentősen megváltoznak, éghajlatunk melegszik és szárazodik. Enyhébbek a telek, ritkábbak a hosszan tartó kemény mínuszok, aminek egyik következménye a növények tenyészidejének kitolódása, így a parlagfű virágzásának elhúzódása lehet. Másrészt viszont pont a parlagfű az, amely rosszul tűri a szárazságot, esetében tehát nehéz a jövőt megjósolni.
Addig is marad allergia ellen a szakszerű orvosi segítség, a tüneteket enyhítő készítmények, a légszűrés, a legzordabb hónapokban pedig végső megoldásként a bezárkózás.
