A szennyezettség hátterében természetes tényezők, például vulkánkitörések is állhatnak, az ipari forradalom kezdete óta viszont egyre nagyobb számban bocsát ki az emberiség mindennapi életével egészségkárosító anyagokat. A fő gondot a fosszilis energiahordozók jelentik, ezek égetésével számtalan problémás anyag keletkezik, melyeknek a lakosság sok régióban tartósan ki van téve.
A légszennyezést megannyi anyag okozhatja, és ezek hatásai is igen változatosak lehetnek. Akadnak például irritatív szennyezők, amelyek légző-, valamint szív- és érrendszerünkre hatnak, de szemünket is irritálhatják. Ide sorolható többek között az aeroszolok közé tartozó szálló por, amelynél egészségügyi szempontból a 10 és a 2,5 mikrométernél kisebb átmérő kifejezetten veszélyes. Ezek a finom szemcsék nagy mennyiségben keletkeznek a fosszilis energiahordozók használatával. Amennyiben egy-egy szennyeződés még toxikus is, a következmények még súlyosabbak lehetnek.
Összességében elmondható, hogy a szennyező anyagoktól senki sincs biztonságban, belégzésük gyermekekre és felnőttekre, egészségesekre és betegekre egyaránt veszélyes. Igaz, akadnak fenyegetettebb csoportok, a kisgyermekek esetében például a kockázat sokkal magasabb.
A légszennyezés megannyi egészségi problémához vezet: anyagtól függően negatívan hat a légző-, a szív- és ér-, a reproduktív, a neurológiai, valamint az immunrendszerre. A káros anyagok növelhetik többek között a rák, a szívbetegségek vagy éppen az asztma kialakulásának esélyét.
Talán a legismertebb légszennyező anyag a szén-monoxid: a gáz belélegzése csökkenti az oxigén áramlását, hosszú távon pedig a keringés befolyásolásával veszélyezteti a koszorúereket. Rendkívül problémás anyagok továbbá a nitrogén-dioxid, amely irritatív szennyezőként az asztma kockázatát is fokozza, valamint az ózon, amelynek egyes reakciótermékei rákkeltőek. Ezen három gáz többek között a benzin, a földgáz, a szén vagy a fa égetésével keletkezik, városi környezetben, ahol sok a jármű, különösen gyakoriak.
Noha a légszennyezés kapcsán elsősorban a kinti levegőt szokás vizsgálni, fontos megemlíteni, hogy a beltéri légszennyezés is veszélyes lehet. Épületeinkbe egyrészt beszivároghatnak a kinti részecskék, de odabent is keletkezhetnek káros anyagok: a cigarettázás, a fűtés, a sütés és főzés, a rovarirtók vagy éppen a penész, illetve az állatszőr is légszennyező lehet. Mivel manapság életünk jelentős részét zárt térben, otthon vagy munkahelyünkön töltjük, a benti levegő minőségére is érdemes fokozottan odafigyelni.
Ez a legtisztító egy egész lakással megbirkózik
A Philips élen jár a légtisztítók gyártásában és a 4000i típusú modellek egész lakások levegőjét képesek tisztán tartani. Egy ilyen gép 610 köbméter/óra mennyiségű levegőből tudja kivonni a részecskéket, és a beépített szenzor képes valós időben érzékelni a beltéri levegő szennyezettségét, méghozzá három kategóriára bontva: szálló por (PM2,5), káros gázok és beltéri allergének. A Philips légtisztítók a 0,003 mikron méretű (ez kisebb, mint a legkisebb ismert vírus) részecskék közel 100 százalékát eltávolítják a levegőből, és nemcsak a finomszemcsés anyagokat, de a baktériumokat, a polleneket, a port és az állatszőrt, továbbá a vírusokat és az aeroszolokat is. Háromlépcsős szűrésről van szó: az előszűrő a levegőből először felfogja a port, a haj- és szőrszálakat, második lépcsőben az aktív szénszűrő megköti a kellemetlen szagokat és a káros gázokat, végül a NanoProtect HEPA szűrőn az ultrafinom, mikron méretű részecskék is fennakadnak. Utóbbiak egészségre vonatkozó veszélye, hogy a tüdőből akár a véráramba bekerülve más létfontosságú szervekhez is eljuthatnak.
A cikk a Philips támogatásával készült.
