Az önkormányzati tulajdonú rom Csabrendek közepén áll.
árpád-kor
A helyi nőegylet három tagja készítette.
Számos leletet fedeztek fel, amelyek egy több évezredes periódust ölelnek fel.
Több mint 100 sírból álló temetőt, és hosszú árokrendszert találtak magyar régészek.
A magyar lakosság nem csupán űzött vadként menekült a mongolok elől, hanem több helyen is fegyvert fogott, hogy szembeszálljon az elsöprő túlerővel. Ilyen, eredeti állapotukban helyreállított erődítéseket látogattunk meg szakértők kíséretében.
A társasházépítést megelőző régészeti kutatások meglepő eredményeket hoztak.
A maradványok az alapítótól, Jáki Nagy Mártontól származhatnak.
Embertani vizsgálatok alapján a magyar nép eredete mindenképp a kelet-európai és ázsiai sztyeppék felé mutat.
Hátulról tőrt döftek a gerincébe, majd többen kezdték kaszabolni: a legapróbb részletekig rekonstruálták a gyilkosságot.
A különleges módon eltemetett hajdúböszörményi személy a korai Árpád-korban élő férfi volt, de ettől még lehet teljes jogú boszorkány.
A szakértők egy építkezés során bronzkori és Árpád-kori maradványokra bukkantak.
A városban a legtöbben csak a Tófürdőt ismerik, pedig a közel ötezer fős városka szép számmal tartogat még szépségeket.
Aranypénz, kínai porcelán, féldrágakő gyűrűk és Árpád-kori városfalrészlet – a BTM 2016-os fővárosi ásatási eredményeit bemutató kiállításon jártunk.
Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi denárok és egy angol penny is.
A vaskortól egészen a XIX. századig dívott szokás korántsem annyira értelmetlen, mint hinné.
