Az internet népe szerencsére felfigyelt, így minden rendbe jött.
állás
Hogy is néz ki a magyar társadalom munkaerőpiac szempontjából? Kik vagyunk, és mennyien, hol dolgozunk, és mennyi ideig?
Mindig a helyi átlagfizetést adják.
Így nézett ki a munkaerőpiac 2016-ban.
Méghozzá automatikusan. Feltéve, hogy már öt éve, hogy ugyanott dolgoztak.
Nem csak jól akarnak keresni, de jól is akarják érezni magukat az Y generációs munkavállalók.
Az előnyöket a munkavállalók után a munkáltatók is egyre többen ismerik fel.
A Leitz felmérése szerint az otthonról dolgozó alkalmazottak több mint fele nem tudja megoldani, hogy legyen dolgozószobája.
Átképzéssel párosult létszámcsökkentést terveznek.
A legnagyobb hátrányt az alacsony bérek jelentik.
De a folyamatokat sem a statisztika, sem a cégek nem tudják követni.
Nemcsak mérnököt, hanem fizikai munkásokat is keresnek.
Vezetői székből és fizetésből is kevesebb jut a nőknek. A női egyenjogúság egyelőre csak törekvés.
Az álláskeresők 68 százaléka fővárosi állásokra küldte el a jelentkezését.
Városi legendák? Vagy nem?
A Tinder mintájára szemezgethetnek az állásajánlatok között az érdeklődők.
A kormány sikerpropagandáját nem támasztja alá semmi.
Kérdés, honnan fogják kiválasztani a magasan képzett informatikusokat.
Lehet, hogy első hallásra riasztónak fog tűnni, mi vár ránk. Íme, hogyan fogunk tanulni, dolgozni, élni nem is olyan sokára.
Főként az élelmiszeriparban nagy a probléma.
135 ezerrel több volt a foglalkoztatott, 77 ezerrel kevesebb a munkanélküli.
Százmilliárdokat költenek rájuk, mégsem csökken az álláskeresőkön belül a 25 év alattiak és az 50-55 év felettiek aránya.
Csökkent az álláskeresők száma a foglalkoztatási szolgálat adatai szerint.
Számos munka megszűnik 10 éven belül. A digitális technológiák terjedése átalakíthatja a hazai cégek munkarendjét.
