A kutatók szerint a gimnazisták nehezen szűrik ki a hamis információkat.
álhír
Nemrégiben több olvasónktól kaptunk emailt és üzenetet, hogy miért nem írunk a világhírű olasz tenor, Andrea Bocelli haláláról. Kissé meglepődtünk, ugyanis legjobb tudomásunk szerint az énekes makkegészséges, állítólagos halála után egy nappal például a lengyel fővárosban lépett fel.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság új tanulmányában a közösségimédia-használatot vizsgálta, fiatalok körében.
Azt terjesztette, hogy a southporti gyerekgyilkosságokat elkövető 17 éves fiatal egy muszlim menedékkérő.
Minden közlés mögött van egy szándék, ami sokszor rejtve marad. Ezek feltárásában (is) segíthet a tudomány, akár csak a puszta nyelvi elemek vizsgálatával.
Akkora erőkkel vonult ki a rendőrség január elsején Miami egyik plázájához, hogy az akcióról készült videó elterjedése után rengetegen azt hitték: idegen lények szálltak le a Földre, és 2024 rögtön egy ufóinvázióval indul. A felvétel egyik részlete, egy szürke 2,5-3 méteres árnyék pedig akkora mémcunamit és összeesküvéselmélet-hullámot indított útjára, hogy a hatóságok még öt nappal később is a helyzet tisztázásával voltak elfoglalva.
A Microsoft megoldotta a hibát, most már szerintük is valóságos Ausztrália.
Egyre kevésbé érezzük úgy, hogy a hírekben valós információkat kapunk – ez derül ki abból a nemzetközi felmérésből, amelyet az Ipsos készített.
Európa két, jelenleg talán leginkább kiszolgáltatott kisebbsége ugrik egymás torkának Csehországban.
Nem igaz, hogy járvány tört ki a Burning Man fesztiválon.
A munkásszállók létesítése ellen harcoló polgármester is jelezte, hogy álhírről van szó.
Pénzért hitelesített Twitter-fiókok terjesztették a hamis híreket.
Többen rendkívüli hírként számoltak be a magyar-amerikai milliárdos haláláról.
Nemi erőszakkal vádolják a Paris Saint-Germain labdarúgócsapatának egyik legnagyobb sztárját: Asraf Hakimi házassága ráadásul zátonyra futott, ezzel kapcsolatban pedig megállíthatatlanul keringenek hírek és álhírek a közösségi médiában. De mi az igazság?
Korábban borzalmas kínzásról tejedtek hírek, ezek közül azonban semmi sem volt igaz.
Dr. Faragó Laura 2017 óta kutatja az álhíreket és az álhírek befogadására hajlamosító tényezőket. Az álhírkutatás többféle módszertannal próbálja tudatos hírfogyasztásra tanítani az embereket, de éppen azokat nem tudja elérni, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Interjú.
Naponta találkozunk hamis, megtévesztő hírekkel a közösségi médiában. Egy friss kutatás szerint a magyarok ugyanannyi része tájékozódik a neten egészségügyi kérdésekben, mint akik egészségügyi szakemberhez fordulnak.
Több műszakban kopi-pésztelő trollok szó szerint megegyező kommentjeivel jut el a Kreml dezinformációja azokhoz is, akiknek eszükbe sem jutna a háborúról bármit elolvasni.
Győr volt fideszes polgármestere az interneten terjedő, a fotójával illusztrált álhírre reagált a Blikknek fűkaszálás közben.
A megkérdezettek 11 százaléka hitelesebbnek tartotta az álhíreket, mint a semleges, hiteles híreket.
Egy olyan videót szerkesztettek meg, aminek az eredetijében azt mondja: azok számát felezné, akik nem jutnak hozzá a gyógyszereikhez.
A Readovka csatorna félreértelmezte Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség igazgatójának nyilatkozatát.
Bejárta a sajtót a hír, de valótlannak bizonyult, hogy 2023-ban európai turnéra indulna a zenekar.
Nem 72 órán belül mondott fel a két pénzügyi vezető, azért meg végképp nem, mert ellenezték volna a vakcinákat.
