Szeptember végén sikeresen landolt a Földön a Bennu aszteroidából vett minta, amit azóta is elemeznek a NASA szakemberei.
nasa
A gyümölcsöt elvesztő űrhajós azóta már hazaért az ISS-ről.
2024. január 25-én landolhat ismét amerikai űreszköz a Hold felszínén.
Bármennyire is vonzónak tűnik sokaknak az űrutazás, a gravitáció hiánya elképesztő pusztítást végez a testünkön.
A hosszú távú űrutazás újabb veszélyes hatását fedezhették fel.
Az optikai kommunikációt korábban kipróbálták már földkörüli pályán és a Holdon is. Ez volt azonban az első alkalom, hogy a mélyűrből tettek ilyesmit.
A tervek szerint november 17-én, magyar idő szerint délután 2-kor kezdődik meg a felbocsátás.
Az idegen égitesten homokeső esik.
A LignoSat 2024 nyarán indulhat útnak.
Két hétre megszűnt a kommunikáció a földi irányítás és a marsi eszközök között.
Brutális drágulást tapasztalhat a Mars Sample Return misszió.
A DART missziójával történelmet írt a NASA.
Két kis holdat is észleltek egy ismert aszteroida mellett.
Korábban sosem láttak még hasonló égitestet.
Ferenczi Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint lehagyhatja Oroszországot az EU az űrben
A felvételt a NASA Juno űrszondája készítette.
A cél a Voyager űrszondák életének meghosszabbítása.
Az űrhajósoknak még ma sem túl komfortos a vécézés, 31 kilométer magasan viszont még megoldható.
A mintákat az OSIRIS-Rex űrszonda hozta el egy aszteroidáról.
Az Apollo-7 legénysége megtagadta a földi irányítás parancsát.
Hat évig tart nagyjából, mire a szonda eléri a célját.
Nem véletlen, hogy eltér a naplemente színe a földihez képest.
Egy óra alatt tizenötször is megkerülhetné a Földet a NASA gépe.
2025-ben már azokban léphetnek a Holdra az asztronauták.
