Maga sem tudja, minek köszönheti a megtiszteltetést, hiszen a NASA kiírására beküldött fogalmazása alig volt 250 szavas.
nasa
Az amerikai és az európai űrügynökség sikerrel tesztelt egy új kommunikációs technológiát, amely a bolygóközi internet gerincét képezheti.
A NASA videója egy spirálgalaxis fejlődését mutatja be, nem sokkal az ősrobbanástól egészen napjainkig – 13,5 milliárd év bő két percbe sűrítve.
Az Európai Űrügynökség várhatóan 2017-től működteti a Cheops névre hallgató űrteleszkópot.
A roppant látványos napkitörés szerencsére nem a Földet célozta.
Amatőr csillagászok fedezték fel a Kepler űrteleszkóp adatai közt azt a rendszert, amiben a két központi csillagot nemcsak egy bolygó, hanem két másik csillag is körülkeringi.
A készítménnyel elsősorban az űrhajósok életét könnyítenék meg, de természetesen nincs kizárva a földi alkalmazás sem.
Teherszállító magánűrhajó indult megrakódva az Egyesült Államokból a Nemzetközi Űrállomásra.
A Hubble űrteleszkóp évtizednyi munkáját egyesítették egyetlen felvételen - jelenleg ez az univerzumról készült eddigi legrészletesebb.
Nem találták – maga a Curiosity szállított egy kis talajt a vörös bolygóra.
A fény sebességénél tízszer gyorsabb tempóra képes hajtómű elméleti alapjain dolgoznak az amerikai űrhivatal legnagyobb koponyái.
A földi állomások már nem bírják a galaktikus adatforgalmat, ezért egyesek égi kísérőnkre költöztetnék a NASA egy részét.
A filamentumnak nevezett roppant látványos jelenség kitörésekor olyan magas volt, hogy a Földből hatvankettő is kényelmesen elfért volna egymás mellett.
A Curiosity marsjáró elindult a landolási területről, és kelet felé vette az irányt, célpontja a négyszáz méterre lévő Glenelg-pont, ahol mintavételt végez a felszíni törmelékanyagból.
A földi irányítóközpont minden marsi reggelt egy motiváló dal lejátszásával indít, hogy a marsjárónak és a csapat emberi tagjainak is megjöjjön a munkakedve.
Mindegy, hogy az ember rajong-e a Black Eyed Peas énekeséért, a NASA segítségével zenéje már szó szerint nem e világi.
Míg korábban érkezett, jól nevelt társai csak kutattak, a Curiosity minden lépésével fejlesztői nevét írja a vörös bolygó felszínére.
Sajnos nem a Marson vagy egy másik galaxisban, hanem szó szerint a saját háza táján.
Úgy tűnik, a NASA megunta a vörös bolygó felszínét – 2016-ban útjának indítaná az InSight névre hallgató fúróállomást.
A Curiosity marsjáró először vetette be lézerét, hogy megpörköljön egy ököl méretű követ a vörös bolygón.
Az amerikai elnöknek mindegy, hogy intelligens életformára vagy "csak" néhány baktériumra bukkannak.
A Curiosity nem csupán a magas felbontású képeiről lesz híres - 17 kamerájával 3D-ben és 360 fokban fotóz.
A NASA Morpheus nevű leszállóegysége tesztelés közben lehelte ki a lelkét.
Egy évtizednyi munka és 2,6 milliárd dollár elköltése után a Curiosity sikeresen "Marsot" ért - de mitől jobb az elődeinél?
