Maradandót tudott alkotni a Marvel világában, franchise-ról franchise-ra jár, marcona külseje ellenére nem csak agyatlan rosszfiúkat alakít a mozivásznon. Épp ellenkezőleg: Dave Bautista az a fajta sztár jelenleg Hollywoodban, aki gyakorlatilag minden műfajban kipróbálta már magát, és mindenhol helyt is állt. A sztárrendezők a speciális kvalitásairól beszélnek, ami már csak azért is nagy dolog, mert a rettentő színpadias pankráció világából érkezve tanulta ki a színészmesterséget.
De hogyan volt képes elhalványítani a folyamatos összehasonlításokat Dwayne Johnsonnal? Pályaívük hasonló, és bár Bautista közel sem globális szupersztár még, évről évre bizonyítja, hogy a szorgalom, a munkába vetett eszméletlen hit valamilyen ajtót biztosan ki fog nyitni előtte.
„Kurvára kétségbe voltam esve”
Bautista washingtoni születésű, görög és filippínó gyökerekkel is rendelkezik. Apjáról annyit tudni, hogy fodrászként próbálta eltartani a családjukat. Bautista különösen mély dolgot ugyanakkor az anyjáról osztott meg tavaly júniusban: az Instagramon arról írt a meleg büszkeség napján, hogy a nő leszbikus volt.
Mindig büszke voltam arra, hogy ki volt az anyukám, mert ő is mindig büszke volt arra, aki volt. Mindenki baszódjon meg, akinek ez nem tetszik.
Mélyszegénységben éltek: legalább három gyilkosság történt csak az ő házuk előtt, mire kilencéves lett. Tinédzser éveiben Bautista a kocsilopástól sem riadt vissza, egyszóval: volt baj vele bőven.
Emberes testalkata miatt hamar az éjszakai szórakozóhelyek forgatagában találta magát: kidobóként kezdett dolgozni, de hamar a bíróságon kötött ki, ahol egy próbaidőt sóztak a nyakába, miután a szakmához túl fiatal és tapasztalatlan ajtónállóként verekedésbe keveredett, súlyos sérüléseket okozva másoknak. Hogy az önuralma fejlődjön, gyúrni kezdett, közel tíz évig semmi mást nem is csinált a kidobós munka mellett. A kilencvenes évek végén komoly magánéleti és egzisztenciális válságba jutott – már karácsonyi ajándékot sem tudott venni a két lányának.
Elmentem egy kollégámhoz, hogy kölcsönkérjek tőle egy kis pénzt. Rettenetesen szégyelltem magam, tudtam, hogy kiutat kell találnom. Végzettségem nem volt, kurvára kétségbe voltam esve.
Az évekig tartó súlyemelgetés miatt Bautista úgy érezte, helye volna a birkózás világában. Megpróbált betörni a pankráció zsibongó iparába. Másodmagával ellátogatott egy pankrációszervezet nyílt napjára, ahol új arcokat toboroztak. A szerencsepróbálásnak nyögés lett a vége: hiába voltak kétszer akkorák, mint az ott jelenlévő sportolók, a földbe döngölték Bautistáékat. Noha azt tanácsolták nekik, soha ne próbálkozzanak a profi birkózással, Bautista kötötte az ebet a karóhoz: beiratkozott egy rendes birkózóiskolába, hogy addig képezze magát, míg a testfelépítéséhez megfontoltság is társul.
Nem sokkal később beérett a kemény munka: bunyóira a legnagyobb pankrációszervezet, a WWE is felfigyelt, szerződést ajánlottak neki. Batista néven vált a szórakoztató sportág emblematikus arcává, sorra nyerte a világbajnoki címeket. 2010-re ő lett a WWE talán legnagyobb – akkor aktív – húzóneve John Cena mellett, aki addigra már a filmes világba is belekóstolgatott gyenge komédiákkal, B filmes akciózással.
Egy friss interjúban Bautista csalódottságának adott hangot pont emiatt: szerinte Cenát mindig is nagyobb sztárként kezelték a szervezetnél, mert ő kaphatott filmszerepeket, reklámokban, magazinokban pörgött a neve, míg Bautista „csak” az arénashow-k nagy-nagy sztárja volt.
Bautista, a színész
Egyértelmű, hogy a pankrátorok Hollywoodba betörésén Dwayne Johnson, a Szikla lendített a legnagyobbat: ma már tudjuk, a Kínában is hatalmas rajongótáborral rendelkező (ez azért már sokat elárul a népszerűségről) színészt sokan próbálták követni a ringből – ám hozzá hasonló sikerességgel gyakorlatilag senki. Mivel a recept tényleg működőképesnek és jövedelmezőnek bizonyult az ambiciózus pankrátorok számára, Hollywoodban is igyekeztek minden, mozivászonra alkalmas bunyóst megnyerni színészi munkákra, lesz, ami lesz elgondolással. Bautista 2010-ben saját elhatározásából úgy vélte, megragadt a pankrációban, nem tud hova feljebb lépni, így a színészetben látta meg a kitörést. Szerette volna, hogy olyan lehetőségek nyíljanak meg előtte, amilyenek John Cena előtt is.
Ezek a lehetőségek ugyanakkor nem találták meg, hiába hagyta ott a ringet. Mi az, hogy nem találták – egész egyszerűen a padlóra került. A lakását elvitte a bank, minden autóját, motorját eladta, hogy pénzhez jusson. A pankrációból szerzett vagyon pedig oda lett a mindennapi kiadások miatt.
Mindent elvesztettem, és mindent kezdhettem is elölről.
Los Angelesbe költözött, hogy színészetet tanuljon: egy coach segítségével képezte magát, de így sem úszta meg, hogy a DVD-piacra gyártson feledhető filmalkotásokat. Bautista jól tudta, hogy a filmes világ próbára fogja tenni ilyen értelemben: a szintén pankrátorból színésszé avanzsáló Steve Austin előre figyelmeztette őt a minőséget nélkülöző forgatókönyvek korai „beérkezésére”.
Steve jelezte, hogy szörnyű forgatókönyvek fognak megtalálni, és bár csábító lesz a pénz, ne harapjak rá a csalira.
„Megálltam az út szélén és zokogni kezdtem”
Néhány epizódszerepet követően Bautista belecsöppent a nagyok világába: hónapokig tartó castingot követően megnyílt előtte a Marvel-filmek franchise aranybányája. A galaxis őrzői egyik főszerepe landolt nála, épp az edzőterembe tartott, mikor ügynöke felhívta a jó hírrel. „Megálltam az út szélén és zokogni kezdtem. Hazamentem, remegő hangon mondtam el a feleségemnek a jó hírt, mindketten ledöbbentünk.”
A Bautista szerint a „valószínűtlen” casting-győzelem után viszonylag hamar ismert színész lett belőle, akihez nemcsak a szerepek kezdtek özönleni, de a bankszámláján is megsokasodtak a tranzakciók, így már nem okozott gondot egy új ház megvásárlása sem. Alkalomadtán azért még vissza-visszatért a ringbe.
Nem sokkal később már Sam Mendes akart vele dolgozni egy James Bond-filmen, majd a részben Budapesten forgatott Szárnyas fejvadász 2049-ben is volt jelenése – ide Dennis Villeneuve castingolta. A számos nagy kaliberű filmszerep okán akarva-akaratlanul is Dwayne Johnsonhoz kezdte őt hasonlítgatni a filmes világsajtó – könnyű is volt ilyen erőtlen jelzőket ráaggatni: mindketten a pankrátorok közül csöppentek a színészek közé, testfelépítésük is hasonló, ám Bautista szerint valami mégis megkülönbözteti őket.
A Szikla a tökéletes példa arra, amikor valaki erőből csinál mindent. Én kisebb léptékben teszek mindent, finomabban. Szeretném, ha ez lenne az én erősségem, hogy ez különböztessen meg minket egymástól: azt akarom, hogy az emberek ez alapján ítéljék meg a színészi képességeimet. Nem akciósztár lennék, aki jön, leveri az ellenséget, aztán megszerzi a csajt a végén. Sírásra akarom késztetni az embereket, inspirálni őket, drámai színészként képzelem el magamat.
Bautista egy új típusú sztár, aki testfelépítésével, marcona külsejével könnyedén beletörődhetett volna az akciószerepekbe, elindulhatott volna a Johnson-vonalon nagy költségvetésű, szerény kritikai visszhangot kapó, egy kaptafára legyártott filmeket forgatva, ám – ahogy sokszor, sok helyen nyilatkozta – ő csak jó színésszé akar válni, nem pedig filmsztárrá. Épp ezért hagyta maga mögött a Marvel-franchise-t. Korábban úgy fogalmazott, hálás, hogy eljátszhatta Drax karakterét, de kicsit butácska szerepnek ítélte ezt, a drámaibb színészet felé akart fordulni: „Szeretnék tiszteletet kivívni a szakmán belülről”. Kellemetlenül is érzi magát, ha nyüzsgés van körülötte: rendszerint napszemüvegben és sapkában megy utcára, máskülönben védtelennek érzi magát a kíváncsi szemektől.
Ezt a vonalat erősítve vállalt szerepet a Tőrbe ejtve folytatásában, ahol Rian Johnsonnal dolgozhatott. A rendező nem szűkölködött a dicséretekben az Üveghagyma sztárjáról:
A filmes körökben mozgó összes haveromnak azt mondom, ha Dave-nek drámai főszerepet adnak, láthatják, milyen zseniális valójában.
Hasonló gondolatokat Bautista is megpendített már, csak épp a Dűne-film rendezője kapcsán, amiben másodjára dolgozhatott Villeneuve-vel: azt mondta, ha a rendező főszerepet adna neki az egyik filmjében, ingyen is vállalná a munkát.
Legújabb munkája azonban M. Night Shyamalanhoz köti: a rendező Kopogás a kunyhóban című filmjében Bautista kapta az egyik jelentős szerepet. Azt mondja, ez eddig a legkomplexebb film, amiben szerepelt: rengeteg monológja van, filmre forgatták az anyagot, és egyetlen kamerával dolgoztak – hibára nem nagyon volt lehetőség.
A filmről írt kritikánkban egyebek közt úgy fogalmaztunk: „Bautista lubickol is az illedelmes óriás szerepében, egyúttal bebizonyítja, hogy bőven több, mint egy újabb pankrátorból lett színész. Bautista legalább egyszer meglepett már ezen a téren mindenkit: a Szárnyas fejvadász 2049-beli cameója élményszámba ment, Shyamalan is itt figyelt fel a színészre. A fim behúz, elgondolkodtat, de aztán úgyis csak a betűrt inges, fejszés Dave Bautista marad meg leginkább az ember fejében.”
Egyre inkább körvonalazódik, hogy Bautistára milyen szerepek várnak a jövőben: szinte bármilyen feladatot rá lehet bízni, filmes pedigréje magáért beszél – és ami talán őt a legjobban foglalkoztatja, Hollywoodban százszázalékosan levakarta magáról a Sziklával való összehasonlításokat. Dave Bautista, bár a ringben évekig teátrális színészi eszközökkel dolgozott, mégis kiváló színész lett a kemény munkájának köszönhetően. És hogy mit lát maga előtt következő feladatként? Meglepő, de a romantikus komédiák felé nyitna.
Nem vagyok egy tipikus romkomos arc. Durvák a vonásaim. De mindig, ahányszor a tükörbe nézek, megkérdezem magamtól: ennyire ne lennék vonzó? Mi miatt zárnak ki teljesen az ilyen filmekből? Ezek a forgatókönyvek nem jönnek az utamba. De nagy reményeim vannak, kutatni fogok utánuk!
