Rekordév lesz az idei a Föld Órája szempontjából: 2019-ben több mint 180 ország vesz részt a kezdeményezésben, hogy felhívják a figyelmet a természet megóvásának és a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára, és mindenkit cselekvésre buzdítsanak.
A Föld óráján tehát minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte lekapcsolják egy órára a nélkülözhető világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség tudatára ébredjen, hogy a fenntartható jövő megteremtése és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.
Valódi jelentősége azonban nem abban rejlik, hogy ebben az egy órában, március 30-án 20:30 és 21:30 között mit teszünk, hanem hogy a Föld Ünnepén túl milyen tettekkel óvjuk környezetünket – áll a WWF Magyarország közleményében.
Vállalások világszerte
Kenyában például 2030-ig egymilliárd facsemete elültetésével vállalták, hogy helyreállítják az erdőborítást, Malajziában petíciót indítanak azért, hogy a tigrisek megóvása nemzeti szinten napirendre kerüljön. Indonéziában 5 millió fiatalt szeretnének ösztönözni a zöld életmód elsajátítására, Ecuador fővárosában, Quitóban a műanyagmentességről szóló törvény bevezetését sürgetik, Finnország pedig az ország lakosságának több mint egynegyedénél kívánja elérni, hogy fenntarthatóan étkezzen.
2018 óta megújult a Föld Órája üzenete: „Kapcsolódj a Földhöz!”, fókuszban pedig bolygónk biológiai sokféleségének megőrzése áll.
Sokan nem is értik
Az elmúlt évtizedben milliók vettek részt az éghajlatváltozással és a természeti problémák megoldásával kapcsolatos kezdeményezésekben, figyelemfelhívó akciókban. A Föld Órája olyan eredményekhez járult hozzá, mint például egy 3,5 millió hektáros tengeri védett terület létrehozása Argentínában, egy 2700 hektáros „Föld Órája-erdő” kialakítása Ugandában vagy a tengerek és erdők védelmét célzó új jogszabályok bevezetése Oroszországban.
A WWF egyik felmérése szerint azonban – amelyet a világ tíz, biológiailag legsokszínűbb országában készített – az emberek csupán 40 százaléka lát összefüggést a természeti értékek és az olyan alapvető emberi szükségletek között, mint az élelem, az ivóvíz és a tiszta levegő. Fontos tehát hangsúlyoznunk, saját jövőnk függ attól, hogyan bánunk környezetünkkel.
Illusztráció: Dale DE LA REY / AFP
