A vikunya kifutó új lakójának érkezését a Vadaspark egy aznap éppen dolgozó munkatársnőjének családja, pontosabban kisfia vette észre séta közben, ezzel elnyerve a névadás jogát. Miután kiderült, hogy nőstény a kicsi, az Enikő nevet kapta ifjú keresztszülőjétől.
Mindenképpen nagy szakmai sikernek számít a faj szaporítása. Hiszen az is kihívás volt, hogy – a program segítségével – szaporodó csapat álljon össze a Vadasparkban, amelyben a hím és a nőstény elfogadja egymást. Ezen fontos feltétel végül két éve teljesült is, így már csak azt figyelték, mikor fog megszületni az első csikójuk. A vikunya a tevefélék közül a legérzékenyebb fajnak számít, ezért némi aggodalommal várták, hogy amikor ez bekövetkezett, túl legyenek az első kritikus heten, de végül megnyugodhatott mindenki, a kicsi egészséges és anyja is gondosan neveli.
A vikunya egyszer már került a kipusztulás szélére, hiszen rendkívül értékes szőréért (amely a legjobb minőségű és a legdrágább) sokáig kíméletlenül irtották. Pedig hajdan az indiánok egy olyan módszert alkalmaztak a vikunya értékes gyapjának nyírására, amely nem járt az állatok elpusztulásával, azonban az európai hódítók a legegyszerűbb módot választották: leölték őket. A természetvédelem egyik sikertörténetének számít az, ahogy végül megmentették a fajt: a szigorú védelem mellett újra az indiánokra bízták az állatok nyírását, a hasznot náluk hagyva. Ennek következtében elkezdett növekedni a vadon élő vikunyák száma, úgy, hogy ma már nem kell attól tartani, hogy eltűnnek a Föld színéről.
Enikő, a kis vikunya csütörtökön túlesett első állatorvosi vizsgálatán, ekkor állapították meg a nemét, és egyedi jelölést is kapott. Miután nem elzárt helyen tartják, a látogatók is megnézhetik, hogy cseperedik az állatkert jelenlegi legifjabb lakója.
