Elektroműszerészből balfedezet
Kezdetben nem volt evidens, hogy labdarúgónak áll Kovács Ferenc, mivel stabil, akkoriban nagyon jó fizetésű állása volt a Ganzban -elektroműszerészként dolgozott. Csakhogy Kovácsnak volt egy álma: focista akart lenni. Dönteni kellett tehát, mi legyen? A biztos állás jó fizetéssel, vagy a bizonytalan labdarúgói karrier? Végül az MTK akkori mesterének tanácsára utóbbi mellett döntött, de a munkát sem hagyta teljesen abba, délelőtt dolgozott, délután focizott.
1947-ben az MTK kölyökcsapatába került, és hét esztendő után,1954-ben elérkezett az áttörés kora; bemutatkozott a felnőtt csapatban. Abban az évben 13 meccsen is pályára lépett. Tíz éven át volt a klub játékosa, ezalatt magyar bajnok lett, szerepelt a Kupagyőztesek Európa Kupája döntőben és kétszer a Közép-európai Kupa-győztessé vált.
Pályafutását egy kicsit hamarabb fejezte be a tervezettnél, mivel térdsérüléssel bajlódott, amely miatt végül 31 évesen visszavonult a játéktól. Soha nem játszott másik csapatban, pedig lett volna rá lehetősége…
A nagy ajánlat
A klubjához mindvégig hűséges Kovács majdnem elcsábult 1956-ban. Noha saját bevallása szerint sosem vágyódott el csapatából, az angol Manchester Uniteddel mindenben megegyezett, végül mégis maradt az MTK játékosa.
1956-ban már aláírtam a Manchester Unitedhez. Kint jártunk az MTK-val, és a nyolc válogatottal felálló ellenfelet 3-1-re megvertük. Megegyeztem az angolokkal, csak annyit kértem, hadd jöjjek még haza, hiszen vár a menyasszonyom. Hazajöttem, de végül meggondoltam magam, és nem mentem vissza.
– mesélte az Origónak évekkel ezelőtt Kovács Ferenc.
Hiányérzete azonban nem maradt, sőt, mivel elhatározásának köszönhetően kimaradt a Vörös Ördögök és egyben a világ labdarúgásának egyik legszörnyűbb katasztrófájából: 1958 február hatodikán az FK Crvena zvezda elleni nemzetközi meccse után harmadszori próbálkozás után sem tudott felszállni az angolok repülüője, amely a kerítésnek rohant, kettétört és lángra kapott. A tragédia során 23 ember, köztük nyolc labdarúgó életét veszítette.
A válogatottban
Kovács Ferenc kevésszer húzhatta magára a címeres mezt, ennek ellenére olimpiai bronzérmesként vonult be a történelembe. az 1960-as játékokon hét mérkőzésen szerepelt, gólt nem lőtt.
A római torna mellett egyszer kapott lehetőséget a válogatottban: 1995-ben Svédország 4-2-s legyőzésekor a szünetben állt be a Népstadion 90.000 ünneplő embertömege előtt csereként.
A legendás UEFA Kupa-menetelés
Jóllehet a labdarúgói pályafutását befejezte 1965-ben, de az MTK-t nem hagyta el Kovács Ferenc. A budapesti csapatban előbb az utánpótlásnál tevékenykedett, majd 1968-tól a felnőtt csapat edzője lett, amellyel rögtön Magyar Népköztársaság-kupát (MNK) nyert. Később az Egri Dózsa, a Vasas, a Debrecen, az Újpest és a Szeged kispadján is ült, a Videoton csapatát háromszor is irányította, sőt a magyar válogatott szövetségi kapitánya is volt nyolc meccs erejéig. Emellett egyetlen külföldi megbízásaként 1987-ben a Las Palmas vezetőedzője lett.
Legnagyobb edzői sikerét kétségtelenül a Vidinél érte el, pedig kezdetben csak ugródeszkának tűnt a lehetőség.
Amikor a legelső alkalommal megkerestek Fehérvárról, én egy lépcsőfoknak tekintettem a Videotont. Végül, kis túlzással, az életem lett ez a város. Bármelyik korszakra gondolok vissza, ragyogó csapatom volt Sóstón. Volt amikor jól ment, de nem engedték, hogy bajnokok legyünk, volt amikor átalakult a csapat, de ennek ellenére jó volt a közösség. Volt, amikor remekeltünk a nemzetközi színtéren és divat lett a Videotonnak szurkolni. Soha nem felejtem el azokat az embereket, akik a lámpaoszlopokra kapaszkodva nézték a meccseinket: vagy azért, mert nem volt pénzük, vagy azért, mert elfogytak a belépők. Mindig ott voltak velünk, mellettünk álltak. Család volt Sóstón, egy nagy család, amelyhez megtiszteltetés tartozni
– idézi a klub honlapja Kovács Ferencet.
A Vidi élén ezüst- és bronzérmet is szerzett, de az 1984-85-ös szezonban végképp beírta magát a magyar labdarúgás történelmébe.
Eleinte kevés meglepetést okozott a magyar csapat, a Dukla Praha 1-0-s összesítésű búcsúztatása után azonban kettős győzelemmel és 5-2-s gólaránnyal ejtették ki a Paris Saint-Germaint a székesfehérváriak a második körben. Ugyanez a sors várt a szerb FK Partizanra, majd egy tizenegyesekig húzódó párharc a Manchester United ellen, miután hazai pályán kiegyenlített összesítésben.
A legjobb négy között a bosnyák FK Željezničar sem állította meg a magyar csapatot, amely így fantasztikus teljesítménnyel döntőben találta magát. A fináléban azonban a Real Madrid várt a Videotonra, amely rögtön egy hármast rúgott Magyarországon, így a visszavágón – mivel ebben az időben még oda-visszavágós rendszerben dőlt el a döntő – már csoda kellett volna a végső győzelemre.
A csoda ugyan elmaradt, de Madridban 1-0-val vágott vissza a Vidi, ezzel második helyen végzett az UEFA Kupában. Ez a magyar labdarúgás utolsó csúcsteljesítménye klubszinten.
A magyar labdarúgás mentora
Kovács Ferenc 1993-ban fejezte be edzői pályafutását, de folyamatosan követte a magyar labdarúgás életét még napjainkban is. A Videoton FC tiszteletbeli elnöke lett 2008-ban, rendkívül lelkesen és aktívan vett részt a klubéletben: hazai és idegenbeli bajnokikra, edzőmeccsekre is elkísérte a csapatot.
Az MLSZ felkérésére a szövetség munkájában is részt vett, sőt elnöke volt annak az ad hoc bizottságnak, amely kidolgozta a magyar futball feltámasztásának programját. A bizottságnak olyan prominens hazai tagjai is vannak, mint Garami József, Dárdai Pál, vagy éppen Herczeg András – a legutóbbi edző, aki Bajnokok Ligájába vezette a csapatát. A programban 21 ország futballkultúráját is tanulmányozták a résztvevők, azokat ötvözték a magyar sajátosságokkal.
Soha nem fogjuk megtudni, hogy a javaslat – amely 2014-ben azt ígérte, tíz éven belül talpra állhat a magyar labdarúgás – beváltotta volna-e a reményeket, vagy sem: Bernd Storck 2015-ös érkezésekor leállíttatta a programot.
Elő kellene venni, és el kellene kezdeni dolgozni, mert minden benne van abban az anyagban. A legapróbb részletekig. Pótolhatatlan érték, nem azért, mert mi csináltuk, hanem azért mert jó
– mondta a Digi Sport műsorában erről Kovács januárban.
Kimagasló szakmai munkáját nem csak az MLSZ ismerte el, 2015 augusztusában kimagasló tevékenységéért Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült.
Nehéz búcsú
Kovács Ferenc hirtelen jött halálhíre sokkolóan hatott a magyar labdarúgás résztvevőire. A Videoton és az MTK is saját halottjának tekinti, a budapestiek egy remek idézettel búcsúztak el tőle.
Ha a játékos, tehetséges, gyors, sok gólt lő, de nincs benne alázat a játék, a klub, az edző, a szurkoló iránt, akkor az egész nem ér semmit…
– áll az MTK honlapján.
Természetesen a Magyar Labdarúgó-szövetség is megemlékezett a szakemberről, aki mindig lelkesen segítette az MLSZ munkáját.
Kovács Ferencről mindig a szakmai tudás és emberi tisztesség fog az eszembe jutni. Hihetetlen, hogy nemrég még együtt néztük a Magyar Kupa-döntőt vagy a Videoton bajnoki mérkőzését. Ahogy mindig, most is tele volt vitalitással, tenni akarással. Feldolgozhatatlan, hogy távozott közülünk. Óriási veszteség ez a futballnak és személyesen nekem is, mert nemcsak labdarúgásunk, de én magam is sokat köszönhetek neki
– reagált a szerdai halálhírre Berzi Sándor MLSZ-alelnök.
Kovács Ferenc azt személyesítette meg, amelyre ma is sóvárgunk: egy felkészült szakember, aki emellett emberi és alázatos. Nem mellesleg a magyar labdarúgás elmúlt 35 évének legnagyobb klubsiker-kovácsa.
