Sport

Kele János: Feröeren a hogyan számít – nálunk a mennyi

Filip Filipovic - UEFA/UEFA via Getty Images
Filip Filipovic - UEFA/UEFA via Getty Images
Egy 55 ezres ország mutatja épp meg, hogy nem a pénzen, nem a nosztalgián és végképp nem a stadionok számán múlik egy futballipar jövője, hanem azon, hogy van-e közös nyelve, módszertana és tanulási kultúrája. A feröeri és a magyar szövetség stratégiáját összevetve világosan látszik: nálunk szinte csak célok léteznek, ám az út, ahogyan ezeket elérhetnénk, szinte egyáltalán nem fontos számunkra. Ízelítő Kele János Gegenpressing – Árral szemben című hírlevelének múlt heti kiadásából, amelyet a 24 Extra Csúcs csomagjára előfizető olvasói kaphatják, ha feliratkoztak rá.

Néhány hete szenzációként járta körbe a futballnyilvánosságot, hogy a Feröer-szigetek válogatottja előbb Montenegrót (4–0), majd Csehországot (2–1) is megverte világbajnoki selejtezőn, így egy mérkőzéssel a sorozat vége előtt még eséllyel pályázik csoportja második, pótselejtezőt érő helyére. (Ez az esély persze nem nagy: ha a csehek novemberben megverik otthon Gibraltárt, biztosan ők jutnak tovább.) Viszont van tovább is, a feröeriek U21-es válogatottja ugyanis legutóbbi négy meccséből hármat megnyert az éppen zajló Európa-bajnoki selejtezőkön, és jelen pillanatban vezeti csoportját. Sőt, ha jobban belegondolunk, még élénken emlékezhetünk arra is, amikor a feröeri bajnok KÍ Klaksvík néhány évvel ezelőtt saját közönsége előtt alázta meg (3–0) és ejtette ki a Bajnokok Ligája selejtezőjéből a hazai kirakatcsapat Ferencvárost, rögvest heveny edzőkrízist okozva a zöld-fehérek háza táján.

Adódik hát a kérdés: mit tud ez az 55 ezres népességű ország, ami – a maga szintjén persze – feltűnően és egyre inkább versenyképessé teszi a futballpályán is?

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik