Hergeirsson 1964. április 27-én született Selfossban, Izlandon, ott is nőtt fel, 1986-ig a helyi kézilabdacsapatban játszott. Akkor költözött Norvégiába, hogy az oslói Norvég Sporttudományi Intézetben (Norges idrettshøgskole, NIH), egy állami tulajdonban lévő tudományos egyetemen tanuljon.
Szeretett volna továbbra is aktívan sportolni, ám egy súlyos kartörés miatt abba kellett hagynia a kézilabdát. De ha már sporttudományi képzésen vett részt, mégsem távolodott el a szeretett sportágtól, belefogott az edzősködésbe. Pályafutását a Fredensborg/Ski juniorcsapatánál kezdte, 1989-ben az Elverum férficsapatának edzője lett, amelyet öt szezonon keresztül vezetett, és feljuttatta a legfelsőbb osztályba.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="683" width="1024" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
1995-től 1997-ig a Gjerpen női csapatát irányította, és ezzel egy időben utánpótlás-válogatottaknál is munkát kapott. Két szezont lehúzott a Naerbö férfi csapatánál, majd 2001-ben a legendás Marit Breivik, a norvég női válogatott akkori szövetségi kapitánya felkérte segítőnek.
Breivik azt állította, Hergeirssonnak rendkívüli nyerőösztöne van, és lenyűgözte az izlandi elemző tudása.
Ez az egyik erős oldalam, sokat dolgoztam rajta. De amúgy is sokoldalúnak érzem magam
– nyilatkozta akkor a szakember.
19 világverseny, 16 érem, 10 arany
Hergeirsson 2009-ig volt a válogatott segédedzője, részese volt egy olimpia bajnoki címnek (2008), három Eb-győzelemnek (2004, 2006, 2008), egy Eb-ezüstéremnek (2002), illetve két vb-második helynek (2001, 2007). Már 2007-ben felmerült a neve utódként, ő pedig azt mondta, ha Breivik a 2008-as pekingi olimpia és az az év decemberi, macedóniai Európa-bajnokság között távozik, elgondolkodna azon, hogy vállalja a feladatot.
Sok választása nem is volt, hiszen első számú jelöltként valóban ő került a norvég válogatott élére, ő pedig világverő csapatot faragott a lányokból. A 2009-es vébén még csak bronzérem jött össze, aztán a következő évben a válogatott megszerezte az Eb-aranyat, 2011-ben világbajnok lett, 2012-ben pedig megnyerte az olimpiát.
Munkája elismeréseként 2017 márciusában megkapta a Norvég Királyi Érdemrend I. osztályának lovagkeresztjét, ő pedig, ha már találkozhatott Harald királlyal és Sonja királynéval, előbbivel kicsit beszélgetett is a sportról. És még valami másról.
„Találkoztam már Haralddal, aki nagyon népszerű. Rendkívül érdeklődik a sport iránt, és jól tájékozott. Szóval beszélgettünk egy kicsit a kézilabdáról és egy kicsit a lazachorgászatról. Ő tapasztalt abban, én is szeretem hobbiként, szóval jól illett a beszélgetésünkbe” – mesélte.
A legnyugodtabb izzó vulkán
Mindig úgy nyilatkozott magáról, mint egy alázatos és őszinte, ám emellett szeszélyes és élénk fickó, akinek a legfontosabb, hogy önmaga lehessen, és az, hogy mit gondolnak erről a szerettei.
„Thorir 100 százalékos a magánéletben és edzőként is. Nagyon óvatos, de amit csinál, abban eltökélt és szorgalmas. Semmit sem bíz a véletlenre.
Lehet, hogy a pálya széléről kissé szelídnek tűnik, mert nem üvölti ki magából a nyilvánvalót. Ehelyett keményen dolgozik, vigyáz, hogy hideg fejjel gondolkodjon, megmutassa a játékosoknak, hogy nyugodt. De valójában egy izzó vulkán
– nyilatkozta róla felesége Kirsten Gaard, aki immár 30 éve ismeri.
„Az én szememben ő mindenekelőtt apa. Nyugodt és jó ember, aki mindenkinek jót akar. Fiatalon több éven át volt az edzőm, pontosan ugyanazt mondta nekünk, mint a válogatott szünetekben és időkérésekben. Van humorérzéke, ugyanakkor néha földhözragadt, és mindig 100 százalékosan kitart amellett, amit gondol” – mesélte lánya, a 31 éves, 71-szeres norvég válogatott futballista, a jelenleg a Brightonban szereplő Maria Thorisdóttir.
Hergeirssonnak még két gyermeke van: a 28 éves Synniva és a 24 éves Mathias.
Egykori játékosa, a 2022-ben visszavonult kétszeres olimpiai bajnok beállós, Marit Malm Frafjord szerint Thorir nyugodt típus, de amikor dühös, akkor megfelelő időben és helyen kiabál.
Ráadásul nagyon vicces, bár kicsit fura a humora. Például sokat viccelődik a magasságával. Egyszer egy vacsora közben felállt, hogy beszédet mondjon, majd megjegyezte, tényleg mindegy, hogy ül vagy áll, úgysem látja senki.
Amit kevesen tudnak róla, hogy ácsként és asztalosként is dolgozott fiatalon, imád főzni, főleg izlandi különlegességet, például báránysültet. Édesapja rendőr, anyja varrónő volt, nővére pedig szülővárosának, Selfossnak a polgármestere.
Menni vagy maradni?
Azt eddig is lehetett tudni, hogy a szerződése 2024 végéig köti a norvég szövetséghez, Hergeirsson nem is tagadta, hogy formálisan már egyeztetett a vezetőkkel.
„A szövetség a 2028-as nyári olimpia utáni időszakáig szeretne új szerződést kötni velem” – mesélte a házigazda, tokiói aranyérmes és világbajnok Franciaország olimpiai döntős legyőzését követően.
Felesége, Kirsten szabad kezet adott neki, ám ő egyelőre szeretné kipihenni magát, átgondolni mindent, és tiszta fejjel dönteni.
Először Izlandra megyek, a hegyek közé, ahol nincs mobillefedettség és térerő. Aztán néhány napot a bátyámmal, a fiammal és a sógorommal töltök az érintetlen természetben, és horgászni fogunk.
Aztán majd augusztus végén találkozunk a vezetőkkel, és megvitatjuk a dolgokat” – mondta a 60 éves szakember.
Lánya, Maria a 29-21-es diadalt követően a közösségi médiában valami hasonlót üzent neki.
„Olimpiai aranyérem – nem találom a szavakat, hogy leírjam, mennyire büszke vagyok rád… Most végre van időd arra, hogy azt csináld, amit a legjobban élvezel, vagyis az izlandi horgászatot” – írta.
Most egyelőre úgy tűnik, hogy Thorir a november 28-án kezdődő, osztrák, svájci, magyar közös rendezésű Eb-n búcsúzik.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
