Három és fél éve készül a történelmi eseményre a Magyar Kézilabda Szövetség, amely a szlovákokkal karöltve házigazdája lesz a csütörtökön rajtoló férfi kézilabda-Európa-bajnokságnak.
A 2018. június 20-i, glasgow-i kongresszuson odaítélt rendezési jog azért történelmi, mert amíg a nők 1982-ben és 1995-ben vébét, 2004-ben és 2014-ben pedig Európa-bajnokságot rendeztek, addig felnőtt férfi kézilabda-világversenynek korábban még sohasem adtunk otthont.
A keddi sajtótájékoztatón Nagy László, a Magyar Kézilabda Szövetség alelnöke és a szakmai stáb tagja úgy fogalmazott, kicsivel több, mint két éve kezdték meg a felkészülést. Valóban, a jelenlegi szövetségi kapitány, Gulyás István 2019. július 10-én kapott megbízatást, és kezdte meg a csapatépítést.
A válogatott a 2019-es világbajnokságon a 10. helyen zárt úgy, hogy a csoportkörben Argentína és Egyiptom ellen is csak döntetlent ért el. Egy évvel később aztán közel állt a meglepetéshez, de a csoportkörben hiába verte meg Oroszországot és Izlandot, valamint játszott döntetlent Dániával, végül a középdöntőre kipukkadt, és a 9. lett.
A tavalyi, egyiptomi világbajnokságon nagyszerűen szerepelve a negyeddöntőig menetelt a válogatott, végül Franciaországtól óriási csatában, hosszabbításban kikapott, és az 5. helyen zárt.
Pásztor: Van esély a jó szereplésre
Ilyen előzmények után ki ne várna nagy bravúrt a csapattól, főleg ha hazai pályáról van szó? Pláne, ha a már említett francia meccs óta csak nyert: legyőzte kétszer a szlovákokat és a bosnyákokat, egy-egy alkalommal a spanyolokat, a horvátokat és legutóbb a bahreinieket.
Amíg az Eb szinte összes résztvevőjét sújtja a koronavírus, addig itthon csupán Máthé Dominiknak kellett kihagynia pár napot, ez így biztosan nagy előnyt jelent, hiszen a kitűzött munkát el lehetett végezni.
A keretet alkotó húsz játékos közül mérkőzésenként 16 léphet pályára, de látva a névsort az is megfigyelhető, hogy minden posztra akad egy, néha kettő rutinos kézilabdázó – kivételt a jobbszél képez, ahol Rodríguez Pedro és Bujdosó Bendegúz együtt mindössze 15 válogatottságot tud felmutatni.
Nehéz nem kliséket mondani, de maga a játékosállomány, a minőség, az, hogy korban is együtt vannak a fiúk, hogy a többség BL-ben játszik, plusz van egy európai mércével is extraklasszis kapus. Azt jelzi, hogy igenis van esélyünk a jó szereplésre.
Az elmúlt időszakban kiderült, hogy jó az a koncepció (főleg a védekezés rendszere) és az a munka, amit elvégeztek” – mondta a 24.hu-nak a 215-szörös válogatott, világválogatott, olimpiai és világbajnoki negyedik egykori balszélső, Pásztor István.
Az, hogy húszezer ember szurkol majd a csapatnak, szerinte nem lehet zavaró, hiszen ebből a szempontból nincs különbség egy csúcs BL-meccs vagy egy válogatott mérkőzés között.
Abban is biztos, hogy nagyobb esélyt jelent a magyar válogatottnak, hogy a keretet elkerülte a koronavírus-mizéria.
„Kis túlzással lehet azt mondani, hogy egy jobb minőségű csapat, amelyben nem volt koronavírusos megbetegedés, jó eséllyel bekerülhet a legjobb négybe. De a nyolcba biztosan. A klasszikus, jó válogatottak, mint a dán, a horvát, a spanyol és a norvég ott lehetnek a végelszámolásnál. Csakúgy, mint a magyar, amely odaérhet a nyolc közé.
Ha nagyon kijön a lépés, akkor meglehet a bravúr, az 5. hely már minden idők legjobb Eb-szereplése lenne.
Ami az ellenfeleket illeti, szerinte az a jó ebben a csoportban, hogy egyenletes, nagyon jó játékkal csoportelsőként is tovább lehet jutni.
A buli szétverésére készülnek a hollandok
Ami az ellenfeleket illeti, csütörtökön Hollandia lép pályára az új MVM Dome-ban, és ugyan sokan hajlamosak lehetnek elintézni egy kézlegyintéssel a riválist, valójában kemény mérkőzésre van kilátás.
Az izlandi Erlingur Richardsson által irányított csapat eddig ugyan mindössze egy Eb-n vett részt (két éve a letteket legyőzte ugyan, de simán kikapott a spanyoloktól és a németektől, így kiesett), és a felkészülési mérkőzéseken sem villogott,
Richardsson elmondta, elégedett a felkészüléssel, és többet vár tanítványaitól, mint amit két éve mutattak. „Fontos, hogy a csapat tegye meg a következő lépést, így ezúttal a továbbjutás a célunk. Erre van esélyünk, mert jobban játszunk és nagyobb a kohézió is a csapaton belül. A srácok többsége megtapasztalta az előző Európa-bajnokságot, de az újoncokon is látom az erős motivációt.”
A szakember elmondta, jól ismeri az izlandiakat, mivel a válogatottjuk kevesebbet játszott az elmúlt időben, ez előnyt jelenthet. Portugáliát sem tartja legyőzhetetlennek, ugyanakkor a Magyarország elleni mérkőzés szerinte különleges lesz.
Ez a torna hivatalos nyitómeccse; várhatóan 20 ezer ember előtt lépünk pályára. Természetesen Magyarország mellett szól a hazai légkör, de egy bulit szétverni sokszor könnyebb, mint kézben tartani
– nyilatkozta.
Gulyás István kifejtette, a hollandok nagyon gyorsan játsszák át a pálya középső területét, ezért a visszafutásra különösen figyelni kell ellenük. Máthé Dominik szerint az lesz a legfontosabb, hogy az irányítók hatékony védekezésre és jó kapusteljesítményre alapozva szervezhessék a játékot. Hozzátette, az a céljuk, hogy Steinst kikapcsolják a játékból, illetve gyors gólokat lőjenek, hogy minél egyszerűbb dolguk legyen.
Ilyen még sohasem történt a portugál edzővel
Január 16-án, vasárnap Portugália következik, amely szép lassan a semmiből – egy nagyszerű utánpótlás-neveléssel – felépítette magát. Előbb 2020-ban, 14 év után Európa-bajnokságon szerepelhetett, ahol a 6. helyen zárt, majd a tavalyi egyiptomi világbajnokságon a 10. lett, amit egy rosszul sikerült olimpia (9. hely) követett.
De ez mind semmi ahhoz, amit a mostani felkészülés során kellett átélnie: nem elég, hogy a szakvezetés sérülés miatt nem számíthat André Gomes (Melsungen), Luís Frade (Barca), Pedro Portela (Nante) és Joao Ferraz (Aarau) játékára, több játékosa koronavírus-fertőzés miatt nem edzhetett.
Paulo Pereira szövetségi kapitány ezek után úgy fogalmazott, nehéznek tartja, de nem lehetetlennek, hogy esetleg felülmúlja a két évvel ezelőtti történelmi hatodik helyet.
„Jól emlékszem, hogyan készültünk a 2020-as Európa-bajnokságra, mind fizikailag, mind taktikailag. Na ahhoz képest eddig még semmit sem sikerült megvalósítanunk, még a tervezett dolgok tíz százalékát sem” – idézte a szakembert a Record.
Amióta edző vagyok, ilyen még soha nem történt velem. Folyamatosan alkalmazkodnunk kellett, minden nap történt valami új és váratlan
– tette hozzá, és felhívta a figyelmet arra, hogy hiába hívott be új játékosokat, egyszerűen nem akadt mérkőzése, amelyen kipróbálhatta volna az új felállást.
„Remélem, hogy továbbra is sokkal jobban teljesítünk, mint amire papíron képesek lehetnénk, de sajnos vannak dolgok, amelyeken aligha tudunk változtatni. Az Izland elleni első mérkőzésen egy kis szerencsénk lehetne, mert a célunk a továbbjutás.”
„A válogatottnál elvégzett munka és az összeszoktatás a töredéke annak, amit klubszinten elvégeznek a játékosok, az egyéni képességek sem a válogatottban lesznek még jobbak. Ott inkább megpróbálják összecsiszolni az alaptaktikát és az ellenfelekre való készülést. Nyilván erre gondolt a portugál kapitány. A kevés közös munka valóban nagy hátrány, de a portugálok egyéni képességei már elég komolyak, még egy felkészületlen válogatott is képes lehet megnyerni a csoportját” – vélte Pásztor.
Karanténban készültek, elégedettek
A csoport január 18-i záró mérkőzésén Izland következik, amely ritkán hagy ki világversenyt, ugyanakkor a 2010-es Európa-bajnoki bronzérme óta nem volt kiemelkedő eredménye.
Pedig a keret összetételére nem lehet panasz, a legtöbben a német, a dán és a francia bajnokságból érkeznek, az egyetlen otthon szereplő játékos, a 36 éves Björgvin Páll Gústavsson (Valur) kapus, aki még a 2008-as olimpiai ezüstérmes csapatban is védett.
A legnagyobb hátrányt azonban valóban az jelenti – amit a portugál kapitány is kiemelt –, hogy a csapat május óta egy meccset sem játszott, azaz ki tudja, milyen formában van. Mégis, talán nem botorság kijelenteni, a teljesítményt nagyban befolyásolja majd, hogy a klasszis Aron Pálmarsson milyen hangulatban és formában lesz.
Gudmundur Gudmundsson szövetségi kapitány mindenesetre jó hangulatban várja az Eb-t, úgy érzi, csapaton belül nagyon jó a hangulat és ő a közös munkáról sem tudott rosszat mondani.
A felkészülés nagyon jól sikerült. Szerintem helyes döntésnek bizonyult, hogy karanténban készültünk, mindenesetre mi nem fertőződtünk meg, mint egyes csapatok. Sikerrel edzettünk, néha naponta kétszer is, átvettünk minden fontos dolgot, gyakoroltuk a különböző védekezések elleni támadójátékot
– mondta.
Hozzátette, játékosai maximális profizmussal végezték a dolgukat és jól álltak hozzá a teljes elszigeteltséghez. A felkészülést egyetlen sérülés zavarta meg, Sveinn Jóhannsson helyére Daniel Thor Ingason került.
„Úgy érzem, megvan bennünk a lelkesedés, kiváló a hangulat. Ebben a helyzetben a játékosok is jobban megismerték egymást, tele vannak várakozással. De ahhoz, hogy eredményt érjünk el, jól kell játszanunk. Márpedig ez egy erős torna, ezen az Eb-n nincs gyenge csapat.”
Pásztor szerint a meccshiány nem lehet probléma, a játék biztosan nem hiányzik az izlandiakból, hiszen komoly bajnokságokban szerepelnek.
„Nem árt némi összeszokottság, meg csapattaktika, de talán nem annyira hangsúlyos, mint klubszinten. Jó játékosokról beszélünk, akik német, dán bajnokságban szerepelnek, az pedig hogy együtt jól érzik magukat abszolút jellemző az északi mentalitásra.”
Tényleg halasztani kellett volna?
A koronavírus már annyira hozzátartozik az életünkhöz, hogy a világversenyek alkalmazkodnak a járványhelyzethez. Ennek ellenére még mindig akadtak olyanok, akik megkérdőjelezik az Európa-bajnokság megtartását.
Arról már a 24.hu is beszámolt, hogy a Tportal.hr még azt a kérdést is feltette, ilyen körülmények között van-e egyáltalán értelme a versenynek. Hiszen egy Eb-n a legjobb játékosoknak kellene szerepelniük, márpedig a dolgok jelenlegi állása szerint ezúttal ez nem valósul meg.
De hasonlót pedzegetett pár napja a svéd állami televízió szakértője, a korábbi kézilabdaedző Magnus Grahn is.
Szerinte az európai szövetségnek és a szervezőknek határozott döntést kellett volna hoznia, vagy csökkenteni a nézőszámot, vagy szurkolók nélkül lebonyolítani az eseményt.
