Sport

Egy 14 éves lány 300 ezer forintos fizetési felszólítást kapott karácsonyi ajándékként

Getty Images
Getty Images
Az elsősorban az utánpótlássportot és a létesítményhelyzetet segítő taotámogatás olykor egészen megdöbbentő történeteket szül.

Mira 14 éves. Győrben él édesanyjával, aki egyedül neveli. Mindig is szerette a sportot, többfélével is próbálkozott. Először szertornázott az iskolában, ám az alsó tagozat után hirtelen megnyúlt, ezért a továbbiakban a suli kosárlabdaedzéseit látogatta. A kosarazás után atletizálni kezdett, majd egy osztálytársa hívószavára 2021 februárjában a Győri Diák Röplabda Clubnál kötött ki.

Itt egyből szerződést tolt az orra alá Dub Lívia ügyintéző. Édesanyja érdeklődésére, hogy miért van erre szükség, amikor azt sem tudják, hogy Mirának bejön-e ez a sport, befogadja-e a közösség vagy kiveti magából, azt a választ kapta,

csak ennek birtokában lehet belépni az edzések színhelyére, a győri európai ifjúsági olimpia alkalmából pár éve átadott pazar sportcsarnokba, amúgy ez csak formaság, bármikor felmondható, hiszen amatőr sportolóról van szó.

Mira – és kiskorúról lévén szó, az édesanyja mint gondviselő – ebben a tudatban 2021. február 16-i dátummal írta alá a 2021. július 1. és 2022. június 30. között hatályos amatőr sportolói szerződést. Még jószerivel meg sem száradt a tinta a papíron, amikor a tervezett nyári edzőtáborok díját – kétszer 20 ezer forintot – beszedték tőlük, ahogy az első havi 8 ezer forintos tagdíjat is nyomban elkérték.

Krizsán Csaba / MTI A 14. nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál röplabdamérkőzéseinek helyszíne, a győri Egyetemi Sportcsarnok

A kislány a barátnőjével ellentétben nem bizonyult túl ügyesnek, meccsekre sem nagyon vitték, ráadásul három hónap alatt megelégelte az edző stílusát, ezért májusban jelezte az édesanyjának, hogy neki ebből ennyi elég volt. A mama leballagott a klubhoz, a kapott szerelést kimosva, hiánytalanul leadta, így 2021. május 31-én, még az általuk aláírt szerződés hatálybalépése előtt Mira abbahagyta a sportot – azóta sem röplabdázik sehol.

Édesanyja egyúttal megkereste Dub István klubelnököt, mondván, a lánya leszerelt, edzőtáborba nem megy, ezért szeretné visszakapni annak előre beszedett díját. Válaszul pénzt nem kapott, sőt a klubelnök jelezte, tévedésben vannak, mert nem a Győri DRC-nek van tartozása, hanem a szerződés szerint a kislánynak avagy a szülőnek, ezért követelik az egy évre szóló megállapodásuk időtartama alatt betervezett, ám így elmaradó bevételt. Az édesanya elmondása szerint Dub azzal fenyegette őket, ha nem fizetnek, ügyvéddel hajtatja be a következő évi tagdíj teljes összegét és az elmaradt taotámogatást is.

Az édesanya megijedt, inkább veszni hagyta az edzőtábor díját. Már szinte el is felejtette az egész történetet, amikor

2021. december 20-ai keltezéssel kislánya „karácsonyi ajándékként” egy ügyvédi felszólító levelet kapott.

A szerkesztőségünk birtokába jutott dokumentumban az áll:

A sportoló szerződésszegése miatt ügyfelemet kár érte, ugyanis a sportoló után – a szerződéses időszakra – járó taotámogatást nem tudta igénybe venni. A kár összege az ügyfelemet illető teljes támogatás arányos (sportolói létszámra lebontott) része alapján 292 135 forint. Felszólítom önöket, hogy az ügyfelemnek okozott kárt 8 napon belül térítsék meg. Amennyiben a biztosított határidő eredmény nélkül marad, ügyfelem kénytelen lesz jogi útra terelni az ügyet, amelynek költségei önöket fogják terhelni.

Az édesanya érdeklődésünkre azzal zárta történetét: „Abban bízom, hogy mi nem járhatunk rosszul. Hiszen mi rosszat tettünk, amiért megérdemelnénk azt, hogy most több százezer forintot követelnek tőlünk, és perrel fenyegetnek? Ez nem a sportszeretetről, hanem egészen másról szól”.

Ha bárki azt gondolja, egyedi esetről van szó, téved. Egy másik család és szintén 14 éves kislányuk hasonló cipőben jár, miután a lány abbahagyta a sportot, ők is ügyvéd felszólítást kaptak a fenyőfa alá, egy ugyanilyen szerződésre hivatkozva.

A taohatás, taoellenhatás

A Győri DRC-t 1997-ben alapították, a Magyar Röplabda Szövetség kérdésünkre megerősítette, hogy az egyesület alapvetően utánpótlás-nevelésben tevékenykedik. Dub István korábban segédedző volt a klubnál, 2018 óta annak elnöke, és a szövetségtől kapott sportágfejlesztési program adatai szerint az azévi 46-ról a 2018/2019-es szezonra már 55, a 2019/2020-esre 75, a 2020/2021-esre 98, míg a 2021-2022-esre 115 főre növelte az igazolt utánpótlás-versenyzőik számát.

A klub közhasznúsági jelentéséből kiderül, hogy

  • míg 2019-ben 15,5 millió forintos árbevétel mellett 178 ezer forintot,
  • addig 2020-ban már 42 millió forint árbevétel mellett 6,8 millió forintot költöttek személyi jellegű ráfordításra.

Kérdés, hogy egyik évről a másikra mitől háromszorozódott meg a klub árbevétele, mitől nőtt ötvenszeresére a bérköltség, ha nem nőtt háromszorosára a taglétszám.

A röplabda egy 2017. júniusi parlamenti döntéssel lett részese a taoprogramnak. Ez országos szinten jelentősen megnövelte a klubalapítási kedvet, ezzel együtt ugrásszerűen megnőtt, 2016-hoz képest megduplázódott az igazolt magyar röplabdázók száma is.

A szövetség tavaly előtti közhasznúsági jelentésének mellékletéből az olvasható ki, hogy

  • 2020-ban 202 tagszervezetet tartottak nyilván.
  • 2019-hez képest a teremröplabdában több mint tíz százalékkal, 3508 fővel nőtt az igazolt sportolók száma, így év végén már 28 297 sportolót számláltak,
  • míg strandröplabdában még nagyobb mértékben, 20 százalékkal, 831 taggal nőtt a játékosok létszáma, így 4029 igazolással rendelkező sportolót listáztak 2020 végén.

Szögezzük le, az ilyen mértékű sportágfejlődés kifejezetten pozitív üzenet. Több gyerek, több helyszínen, jobb körülmények között sportolhat, ami társadalmi szinten is érezteti hatását, ha nem is azonnal, de évtizedes távlatban, az egészségtudatos életmód szintjén mindenképp.

A szövetség és a Győri RDC nyilvános adatait összevetve mégsem ez szúr elsőre szemet. Inkább az, hogy Dub István 2018. nyári elnöki kinevezése szinte egybeesik a tao röplabdacsapjának megnyitásával. Érdeklődésünkre a Magyar Röplabda Szövetség megerősítette, a Győri DRC vezetése, amint lehetett, pályázott és nyert is taotámogatást, mégpedig

  • a 2018/2019-es támogatási időszakban 17 953 592 forintot,
  • a 2019/2020-asra 17 997 730 forintot,
  • a 2020/2021-esben 26 000 001 forintot,
  • a 2021/2022-esben pedig 25 999 178 forintot hagyott jóvá számukra a szövetség elnöksége.

A hirtelen jött állami forrás hatására a Dub család – férjről és feleségről van szó – még nagyobbat mert álmodni, és

2021/2022-es szezonra már beruházásra, a 115 leány sportolójuk számára mobilcsarnok építésre is beadott taotámogatási pályázatot, ám azt a szövetség vezetése elutasította.

Szembetűnő, hogy az egyre több forrás nem jár egyre nagyobb pénzügyi sikerrel. A klub közhasznúsági jelentéséből kiolvasható az is, hogy míg a 15,5 milliós árbevételű 2019-es évet 7,9 millió forint, addig a 42 milliós a 2020-as esztendőt már csak 2,46 millió forintos eredménnyel zárta. Ám pénzügyi értelemben pozitív volt az év, és ez lényeges. Így válik ugyanis még nyilvánvalóbbá, hogy a taotámogatásnak hála a Győri DRC-nek bőségesen jut forrás arra, hogy minőségi feltételeket biztosítson a röplabdázni vágyó gyerekeknek, bért vagy óraadói díjat fizessen az edzőknek.

Vagyis a klub egyáltalán nincs rászorulva arra, hogy a sportolni vágyó gyerekeket és családjukat ügyvédi felszólítással és perrel riogassa, ha esetleg – még a szerződésük hatályba lépése előtt – meggondolják magukat, és mégsem akarnak röplabdázni.

Amíg az ügy le nem zárult, addig nem kívánunk a nyilvánosság felé fordulni, utána állunk mindenki rendelkezésére

– válaszolta Dub István, amikor arról kérdeztük, nem gondolja-e, hogy ezzel az eljárással a sportág megszerettetése, bázisának növelés helyett a röplabda rossz hírét keltik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik