Nem tudunk újból halasztani
– szögezte le a tokiói olimpia szervezőbizottságának elnöke, Hasimoto Szeiko a Nikkan Sports című lapnak nyilatkozva. Azért kellett megtennie ezt a kijelentést, mert már a városvezetésben, valamint orvosi szakértői körökben is kétségek merültek fel az olimpia és a paralimpia biztonságos megrendezésével kapcsolatban a jelenlegi pandémiás helyzetben, miközben felmérések sora mutatja, hogy a lakosság többsége ellenzi az idei rendezést.
Sokatmondó, hogy Hasimotónak mindezt akkor kellett közölnie, amikor már csak ötven nap van hátra az olimpia kezdetéig, a nyitóünnepségig.
Hogy lesz így olimpia?
Egy-két határozottnak szánt kijelentést leszámítva még mindig sokakban ott a kérdőjel, hogy vajon lesz-e idén olimpia, vagy az egymást követő második nyáron kell elhalasztani, esetleg törölni. Több japán prefektúrában és Tokióban is veszélyhelyzetet hirdettek, ami jelen állás szerint június második feléig tart, miközben az már biztos, hogy külföldi nézők nem mehetnek majd a versenyekre, de hazaiak sem biztos. Ha mégis megszületne az utóbbiakat beengedő kormányrendelet, akkor is nagy lesz a szigor:
- csak negatív teszttel lehet majd belépni a versenyhelyszínekre (és már egy héttel az adott esemény előtt is tesztelhetik a szurkolókat),
- kötelező lesz végig arcmaszkot hordani,
- bent pedig a tervek szerint nem lehet majd ételt és italt fogyasztani.
Bár most megint zárt kapusak a sportesemények Japánban, hónapokon át ott lehettek a szurkolók a lelátón, azonban ahogy arra a New York Times helyszíni riportja is rámutatott tavaly szeptemberben, szinte néma csendben kellett ülni, a szurkolást ugyanis tiltották. El lehet képzelni, így mennyire hangulattalan olimpia várna mindenkire.
Elég rossz előjel az is, hogy törölni kellett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének, Thomas Bachnak a májusi, tokiói látogatását a világjárvány miatt. De nem csak a német sportvezetőt nem engedték be az országba: bár az ausztrál softball-válogatott már a szigetországban készül, friss hír, hogy le kellett fújni a kenyai csapat utazását a héten. Kurume városába mentek volna, ám onnan azt a tájékoztatást kapták, hogy kritikus a helyzet, mert április óta egyre jobban terjed a Covid. Azokat a helyszíneket, ahol a kenyaiak készültek volna, jelenleg oltópontokként használják. Több más város is jelezte már az aggodalmát, hogy az edzőtáborozni érkezők különböző vírusvariánsokat vihetnek be az országba.
Ha már vírusvariánsok: bár külföldi nézők nem utazhatnak az országba, az olimpiára és a paralimpiára így is 15 ezer sportoló és több tízezer hivatalos személy, valamint kísérő érkezne Japánba. Épp ezért a japán orvosokat tömörítő szövetség elnöke, Uejama Naoto figyelmeztette a szervezőket, hogy egy új, olimpiai mutánsa is létrejöhet a koronavírusnak a játékok ideje alatt – ugyanakkor a japán oltási program szervezésében résztvevő Sibuja Kendzsi, a londoni King’s College közegészségügyi intézetének vezetője szerint ez nem jelent reális veszélyt.
Az önkéntesek közül a napokban tízezren jelezték, hogy a fertőzésveszély miatt mégsem vállalják a munkát. A tervek szerint 80 ezer önkéntes segített volna a játékok során.
A közhangulatra jellemző az is, hogy az egyik legnagyobb lap, az Asahi Shimbun címlapon kérte a miniszterelnököt, hogy ne legyen idén olimpia Tokióban, míg egy olimpiát ellenző online petíciót kilenc nap alatt 350 ezren írtak alá. Tokióban legutóbb 487 koronavírusos megbetegedést jelentettek, az egész országban 3037-et. Az átoltottság alacsony, három százalék alatti.
Eddig 137 magyar kvóta, és két botrány
A Gracenote elemzőcég korábban hét aranyat és összesen huszonnyolc érmet jósolt Magyarországnak.
A kajakosoknál mindenki Kozák Danutától várja az újabb aranyérmeket, ám ötszörös olimpiai bajnokunk épp a napokban nyilatkozta a Nemzeti Sportnak, hiába veszi mindenki természetesnek, hogy ha rajthoz áll, akkor nyer, ez egyáltalán nincs így. Az mindenesetre biztató volt, hogy visszatérése után fölényesen nyerte meg a válogatót egyesben. A világbajnok Kopasz Bálint hirtelen kapott egy hazai riválist a nyakába Varga Ádám személyében, így előbbinek a mostani Európa-bajnokságon kell még dolgoznia azon, hogy a tokiói csapat tagja lehessen.
Az úszóknál Hosszú Katinkát egyértelműen az esélyesek között kell emlegetni, még akkor is, ha a formája az utóbbi időben nem volt annyira meggyőző: a budapesti Európa-bajnokságon a 400 vegyest megnyerte, 200-on pedig bronzérmes lett. Sós Csaba szövetségi kapitány a Telexnek azt mondta róla, kicsit még rozsdás, de kezdi visszanyerni a régi formáját. Milák Kristóf viszont egyértelműen aranyesélyesként megy Tokióba, 200 pillangón övé minden idők három legjobb időeredménye. Kapás Boglárka is a 200 pillangó világbajnokaként várja az olimpiát, míg Rasovszky Kristóf nyíltvízen csatázhat majd az első helyért.
A vívóknál a kardozóink kiemelkedően erősek: Szilágyi Áron kétszeres olimpiai bajnok, Szatmári András pedig a 2017-es világbajnok, de két évvel később itthon is ezüstérmes lett a vébén. Velük kiegészülve a kardcsapat is komoly tényező a mezőnyben. A világbajnok párbajtőröző, Siklósi Gergely világranglista-vezetőként várja az olimpiát.
A vitorlázó Berecz Zsombort és a sportlövő Péni Istvánt is nyugodtan az aranyesélyesek között említhetjük.
Nem minden sportágban zárult le egyébként a kvalifikációs időszak, így a kvótával rendelkező magyar sportolók száma még nőhet. Jelenleg 137 magyar jutott Tokióba, a Magyar Olimpiai Bizottság 150-160 kvótással számolt előzetesen. Olyan legendák is bepróbálkoztak, mint Douchev-Janics Natasa, aki a kvalifikációs időszak hajrájában tért vissza.
Egyelőre 28 fővel az úszóké a legnagyobb csapat, esetükben azonban meg kell jegyezni, hogy az olimpiai A szint nem jelent automatikus indulást, mivel országonként csak két fő nevezhető be számonként. A kajak-kenusok 17 kvótát lapátoltak össze.
Több honosított sportoló is indulási jogot szerzett, mint például
- birkózásban Iszmail Muszukajev, aki 2013-ban még orosz színekben nyert junior világbajnoki ezüstérmet, de a felnőtt mezőnyben már Magyarországnak nyert bronzot a 2019-es világbajnokságon,
- míg szlalom kajak-kenuban az osztrák származású Schmid Julia indul.
- A taekwondósok között annak a Salim Omarnak szoríthatunk majd, aki ugyan az Egyesült Államokban él, de magyar színekben versenyez. Magyar-dán édesapja, Salim Gergely 1992-ben olimpiai bajnok volt. Salimnak köszönhetően 21 év után lesz ismét magyar képviselője a sportágnak az olimpián. A játékokra Európa-bajnoki győzelemmel hangoló, 18 éves sportoló nagybátyja, Salim József volt az utolsó magyar taekwondós aki részt vett a játékokon, még Sydney-ben.
Míg a többség csendben készül, addig két nem várt esemény is történt. Előbb a magyar sportlövőknél tört ki egy nemzetközi méretű botrány, amikor Péni István és Pekler Zalán nem álltak ki Sidi Péter oldalán egy indiai világkupa-versenyen, mondván utóbbi fegyvere szabálytalan. Aztán egy magyar sportlövő Indiában levett doppingeredménye lett pozitív, majd Péni jelentette a szövetségnek, hogy valaki jogtalanul a szobájában járt, és 45 percet eltöltött ott. Kiderült aztán, hogy Péni doppingtesztje lett pozitív, ám mivel bizonyítani tudta, hogy szabotázs történt, felmentették, így már versenyezhetett az eszéki Eb-n, nyert egy aranyérmet. Ő nem, de a magyar szövetség megnevezte Sidit, mint aki Péni szobájában járt, a versenyengedélyét pedig felfüggesztették. Sidi Péter visszautasítja az ellene felhozott vádakat, vallomásában azt írta, Péni hívta őt a szobájába,
A másik ügy országhatárokon belül maradt, de azért pár napig ezzel volt tele a sajtó. Az egyéni rangsorban második helyen álló Mohamed Aidát is jelölték a női tőrcsapatba, aki így a rekordot jelentő hetedik olimpiájára készülhet. Ennek azonban nem mindenki örül, a csapattársai nyílt levélben jelezték a szövetség felé, hogy ezt a döntést újra kellene gondolni, mert Mohamed nem vett részt az olimpiai kvóta kiharcolásában, szemben Lupkovics Dórával. A szövetség összehívott egy rendkívüli taggyűlést, de maradt az eredeti döntés – Lupkovics tartalék lesz.
A tokiói olimpia a tervek szerint július 23-án kezdődik és augusztus 8-ig tart, a paralimpia pedig augusztus 24. és szeptember 5. között lesz.
