Saját bevallása szerint is pályafutása utolsó olimpiáján vesz részt minden idők legsikeresebb női alpesi sízője, Lindsey Vonn. Három számban indul – lesiklásban, szuperóriás-műlesiklásban és kombinációban –, mind a háromban uralta a világot korábban, és bár Phjongcshang előtt három versenyt is nyert, azért nem lehet azt mondani, hogy élete formájában van.
A 33 éves amerikai alpesi síző jószerivel az egyetlen globális sztár a téli sportolók között, a nevét még azok is ismerik, akik nem követik közelről a világkupa-sorozatot. Bár sokkal több mint egy szép arc, sikerei mellett az adottságai és személyisége is segítették a Vonn-márka eladásában. Az üzlet, az üzlet, az alpesi sí rengeteget profitált abból, hogy van egy olyan híressége, mint ő. Az amerikai alpesi sí folyamatosan fejlődik, a világkupát jelenleg toronymagasan a mindössze 22 éves Mikaela Shiffrin vezeti. Nem nehéz kitalálni, ki (volt) a példaképe.
Vonn nem egyszer, nem kétszer állt fel a padlóról, – nemrég azt mondta, közel három évet töltött összesen rehabilitáción – többször szóltak hírek az esetleges visszavonulásáról, de eddig mindig kitartott. Phjongcshang után viszont ez a helyzet változhat, már így is mindent megnyert, a sportolói karrierje utáni élete is adott.
Hangsúlyozzuk, semmi biztosat nem tudni, csak annyit, hogy három versenyen áll rajthoz Koreában, ilyen tehetséggel és mentalitással pedig butaság lenne leírni.
A magányos, de legyűrhetetlen bajnok
Már akkor eldőlt Lindsey Vonn jövője, amikor még meg sem született. Édesapja is sportolt, ő is a havon érezte legjobban magát, így amikor lánya három éves lett, elkezdte kiképezni.
Ez olyannyira jól ment, hogy néhány évvel később megbízta korábbi edzőjét, az Egyesült Államok sí sportjának egyik legnagyobbját, Erich Sailert, hogy foglalkozzon a lánnyal, csináljon belőle világklasszist. A tehetsége a legelső pillanatban megmutatkozott, Vonn (akkor még Kildow, Vonn az első férje, Thomas vezetékneve) tíz évesen már négy-öt évvel idősebbeket vert, kivételes tehetségként kezelték.
Nem volt egyszerű akkor barátokat szereznem, mert ha nyertem, minden idősebb társam sírva fakadt, nem értették, hogyan nyerhet egy tíz éves
– mondta anno Vonn. Többször is kifejtette, mennyire sajnálja a családját, hogy mindent az ő karrierjének rendeltek alá, kiemelve, hogy testvérei szenvedhettek miatt a legtöbbet. A hegyeken ugyanis kevés a gyerek, így nem volt egyszerű nekik akkor beilleszkedni.
Vonn 16 évesen mutatkozhatott be a világkupán, azóta mindent megnyert, amit ember megnyerhetett; de hiába tűnik utólag minden rózsaszínnek és aranynak, nem volt mindig így, ezt az utat nagyon nehéz volt végigjárni. Tinédzserként mindenből kimaradt, a szigorú edzések és az utolsó másodpercig beosztott beosztása miatt nem volt esélye pizsipartikon, összejöveteleken ott lenni; nem volt hagyományos gyerekkora, nem voltak barátai.
A sport mindentől elszigetelte. Mégis, minden idők legjobb női alpesi sízőjévé vált. A kettő, lehet, nem független egymástól.
Amikor a hegyen vagyok, senki nem tud megfogni, érinthetetlen és elhivatott vagyok. Ott és akkor végtelenül hiszek magamban. De a való életben nagyon ritkán vagyok magabiztos, nem is érzem magam soha jól a pályán kívül. Talán ezért szeretek annyira síelni
– találgatott Vonn, akinek mentalitásáról az is sokat elmond, hogy hiába az elmúlt évek viszontagságai, az a rengeteg komoly sérülés, a hírek szerint csak meg akarja dönteni az utolérhetetlennek hitt férfi műlesikló, Ingemar Stenmark rekordját. A svéd klasszis összesen 86 vk-versenyt nyert, Vonn öt győzelemre van a csúcsbeállítástól.
Ki gondolta volna ezt 2013-ban, amikor a teljesítményét a mai napig befolyásoló térdsérülést szenvedett, vagy amikor három évvel később akkorát bukott, hogy komoly károk keletkeztek a gerincében. Saját elmondása szerint egy ideig írni sem tudott, sőt képtelen volt lebetűzni a saját nevét – mégis, egyszerűen képtelenség megtörni. Újra és újra visszatér a világ tetejére.
Az utolsó fejezetek egyike
Utoljára 2010-ben, Vancouverben lehetett ott az olimpián, és ha most sikerül esetleg nyernie, minden idők legidősebb női győztese lenne kategóriájában. Ha nem sikerül sincs világvége. Neki nem kell már senkinek bizonyítania, talán csak saját magának. Van még a tankban, ezt idén is megmutatta, és ha hihetünk annak, hogy tényleg szeretné elkapni Stenmarkot, akkor az azt jelenti, legalább egy szezont még ráhúz 2018 után.
Azért síelek, mert egyszerűen imádom. Imádok a gyorsaságot, na meg a versenyzést, az adrenalint. Én azt látom, néhány sportban ezek nincsenek meg, és sokan csak a pénzért csinálják. Én fordítva vagyok bekötve, engem a sport éltet, csak is ezért vagyok még a pályán
– hangsúlyozta az amerikai klasszis, hozzátette, mindig ki akarja hozni magából a maximumot, és habár általában saját magárért versenyez, nagypapája halála után extra motivációval vág neki a phjongcshangi olimpiának. Dél-Koreában érte megy fel a hegyre.
Nekünk pedig itt az utolsó esélyeink egyike, hogy minden idők egyik legjobb női sportolóját megcsodálhassuk. Érdemes élni a lehetőséggel.
