Mikor jön el az a nap, amikor ennek a gigantikus világszervezetnek az egyik felelős vezetője – uram bocsá’ maga az elnöke – szót kér és elmondja, mi is a helyzet ezzel az üggyel kapcsolatban?
Persze nem vagyok annyira naiv, hogy ne tudjam: ez a tájékoztatás legfeljebb pár elkent félmondat lesz (lenne), ugyanúgy, mint az olimpiát rendező város vízszennyezettségével kapcsolatban eddig kiadott semmitmondó kommünikék halmaza. Amelyek valahogy úgy szóltak, hogy igen, koszos a víz, tudjuk, de amúgy nem veszélyes, ha mégis valakinek mérgezése lenne, az menjen orvoshoz, vagy kapjon be egy széntablettát. Az olimpiára minden tiszta lesz, csak semmi aggodalom. (Jelzem, ez az evezésen és a kajak-kenun kívül a hosszútávúszókat is érintheti, akik több órát úsznak majd a nyílt vízben.)
A Zika-vírus ennél picit komolyabbnak tűnik. Ezt akkor is le merem írni, ha nem vagyok vírusszakértő. Ahhoz szakértőnek sem kell lenni, hogy híreket olvassunk és lássuk, hogyan – szúnyog által – terjed ez a legújabb kori betegség, hogyan születnek Brazíliában (és már az USA-ban is) kisfejű gyermekek. Magam szerencsére nem vagyok érintett a dologban, mert sem a közeli, sem a távoli jövőben nem tervezek ellátogatni sem Brazíliába, sem a dél-amerikai kontinensre. Ellenben ez a történet cseppet sem rólam szól, hanem arról a több ezer gyerekvállalás előtt álló fiatal sportolóról, akik ezen a nyáron oda indulnak, ahonnan a Zika elindult világ körüli útjára.
Félreértés ne essék: ez a kis írás nem arról szól, hogy most aztán mindenki mondja le az olimpiát, vágja sutba mindazt, amiért négy éven át dolgozott. Ilyet nálamnál sokkal okosabb és hozzáértőbb szakemberek sem fognak mondani. És nekem sincs jogom hozzá. Csupán azt gondolom, hogy az összes Rióba utazó embernek (legyenek azok sportolók, újságírók, sportbírók, funkcionáriusok, vagy egyszerű turisták) joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon, s lehetősége van arra, hogy eldöntse: odautazik, avagy sem.
Azt is tudom, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetőinek a fejében fel sem merül, hogy akár más országban rendezzék meg az olimpiát, mert a naptárt ők is látják. Ugyanakkor az is furcsa, hogy eddig egyetlen felelős IOC-vezér sem szólalt meg az ügyben. Miközben a WHO tegnap globális vészhelyzetet hirdetett, miközben a turizmus ágazatában már számos olyan javaslat látott napvilágot, amely óva inti a fiatal nőket a Brazíliába és a dél-amerikai kontinensre való utazástól, addig az IOC hallgat. Kivár és reménykedik, hátha megoldódik minden. Vagy ha nem, az nem az ő felelősségük. Elvégre senki sem hajt lasszóval senkit az olimpiára és a paralimpiára.
Sajnos, attól tartok, hogy ez kevés. Idehaza a Magyar Olimpiai Bizottság pár héttel ezelőtt – nagyon helyesen – egy egész napos szimpóziumot szánt annak a témának, hogy milyen veszélyek leselkednek a sportolókra az olimpia és a paralimpia ideje alatt. Volt ott minden: jet-lag, szúnyogok által terjesztett dengue-láz, miegymás. Mivel akkor a Zika éppen gyerekcipőben járt, természetes, hogy nem esett erről semmilyen szó. De mára a helyzet megváltozott. Vajon hány sportolónak jut eszébe mindez, mikor nap-nap után az olimpiára készül? Hány embernek villan át az agyán, hogy én is elkaphatom? Miért lenne ördögtől való azt mondani, hogy ebben a helyzetben az összes odautazó ember egészsége, további élete fontosabb, mint egy Brazíliában megrendezett olimpia? Miért lenne ördögtől való a 2016-os olimpiát és paralimpiát mondjuk 2017-ben egy másik országban megrendezni, olyan helyen, ahol nagyobb biztonságban van mindenki, aki oda utazik?
Tudom persze, hogy száz százalékos biztonság nincsen. Mindenütt lehet vírus, elmebeteg öngyilkos terrorista, földrengés, miegymás. De azt is tudom, hogy a Zikának jelenleg nincsen ellenszere, s nap nap után egyre jobban terjed. Eddig 4000 kórosan kis fejjel született gyermek látta meg a napvilágot az olimpia országában. Eddig 22 országban diagnosztizálták.
Érdemes talán elgondolkodni azon is, hogy mekkora ára van egy esetleges aranyéremnek, hatodik helyezésnek, részvételnek, kiesésnek. Megéri-e? Olimpia mindenáron, vagy a józan belátás, az esetleges halasztás, egy másik helyszín keresése, vagy uram bocsá’ csak egy hiteles, a valós veszélyeket felsoroló, de nem pánikot keltő tájékoztatás?
Ez utóbbihoz –kétség nem fér hozzá – mindenkinek joga van. Mint ahogyan a felelős döntés meghozatalához is.
Ps: Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) január 21-ei ajánlása szerint minden várandós, vagy gyermekvállalást tervező nőnek utána kell néznie, hogy a tervezett célország érintett-e a Zika kapcsán – van-e járvány, vannak-e szórványosan esetek. Ha igen, akkor érdemes elhalasztani az utazást.
