Beépített medencéket évek óta építenek a különböző úszóversenyekre, ez nem új keletű. Napjainkban konkrét üzletágak épülnek erre, s nagyon komoly cégek vesznek részt benne. Mondhatni, mára szinte divattá nőtte ki magát, ugyanis a 2009-es világbajnokság kivételével az úszóversenyeken már rendszeresen ilyen medencékbe ugorhattak bele a sportolók az utóbbi évek során. Az ezredforduló óta majdnem mindenhol van egy multifunkcionális aréna, ahova beteszik ezt. A Kombank Arénában két hét alatt építették fel a 20×30-as medencét.
„Amennyiben a szervezőország okosan csinálja, beépítik valahová. Jelen esetben megvették, már meg is van a helye Belgrádban. A torna végeztével lebontják és nyáron csinálnak belőle egy állandó medencét. Ebből a szempontból abszolút rentábilis vállalkozás. Általában a FINA (Nemzetközi Úszó Szövetség) is úgy szokta ajánlani, ha valaki akar ilyet, pályázzák meg, aztán meg kell beszélni, hol akarják felépíteni, mert úgy éri meg igazán. Nem pedig úgy, hogy a sporteseményre ott volt, de már eltűnik. A 2012-es londoni olimpián lévő vízilabda uszoda helyén jelenleg kavicsréteg és buszparkoló van. Ott nemcsak a medencét, de az uszodát is körébe építették” – mondta a LEN magyar sajtófőnöke.
A sportlétesítmény jelenleg 11 ezer fő befogadására képes a nagy medence körüli U-alakban, azonban a szerb válogatottal valószínűleg számolni kell a végelszámolásnál is, ezért a bővítés érdekében a paraván levételét tervezik, amely még így sem alkot majd teljes kört. A bemutató rész, a színpad mögötti fal maradni fog, mert szükség van rá az eredményhirdetés miatt, azonban afelett is tökéletesen lehet látni a meccseket. Tehát ha a függönyt leeresztik, még 2-3 ezer embert tudnak fogadni.
„Az Eb-re másfél milliót költöttek, ennyit adott a szerb kormányzat a szervező bizottságnak. Persze akadt még néhány szponzor is. A szerbek fizették ki az építési munkálatokat, harminc ember segítségével rakták össze a medencét. Még annyiról kellett gondoskodni, hogy teletöltsék vízzel, mert a fertőtlenítő-, és víz felmelegítőgép is adva volt, eléggé komplex dolognak bizonyul” – számolt be Csurka Gergely a költségvetésről a portálunknak.
A jegyárak 2-2,5 euró között mozognak, tehát nagyon olcsón adják, a helyiekhez igazították, Tipikusan az az esemény, ahol a nézők bevonzása a cél, s mindenki örül, hisz a kormány is támogatta.
„Szerencsére nem az van, hogy beletettek a másfél milliót, s annyit ki is akarnak venni. Egy este átszámolva kétszáz ezer eurónál többet nem szednek be a jegyárakból” – felelte a magyar sajtófőnök arra a kérdésünkre, mekkora bevételre számítanak a szervezők.
„Más dimenzióban került a sportág, új fejezet íródott a vízilabdában, nézőközönség szempontjából pedig rekordokat döntöget a korábbi Európa-bajnokságokhoz képest. Az eddigi visszajelzések tehát abszolút pozitívak voltak mindenki részéről.”
A legendák szerint az 1926-os Eb-n tíz ezren voltak a budapesti Császár-Komjádi uszodában, bár egyesek szerint csak a korabeliek túlozták el.
„Összehasonlításképp, 2001-ben nyolc ezren voltak a Margit szigeten, tavaly már 6000-nél megállították ezt a számot. A struktúrák ugyanazok, csak a katasztrófa védelmi szabályok megreformálása miatt változott a dőlésszöge, változott a lépcső szélessége, ezért több helyet kellett hagyni a sorok között, igazából ennek a számlájára írható a másfél ezres csökkenés” – mesélte, majd hozzáfűzte, a vízilabda történetét tekintve a Sydney-i olimpián voltak a legtöbben, 17 ezren. Bevitték a nagy uszodába, azonban annyiban volt csalóka, hogy nem volt meg az a tömegérzet, mert kinyitották az uszoda oldalát és a tetőt, így az égig ért a lelátó. Nem volt az a feelingje, mint itt, ahol körbevesz szinte mindent. (Fotó: waterpolo.hu)
(Dzsubák Tamás, Belgrád)
