A múlt hétvégi cseljabinszki Európa-bajnoksággal véget ért a judósok két esztendőn át tartó olimpiai kvalifikációs sorozata.
2010 májusától öt kontinensen több mint hatvan nemzetközi versenyen (világbajnokságon, Európa-bajnokságon, Grand Slam-, Grand Prix- és világkupa-versenyen) lehetett pontokat gyűjteni, a két év során csaknem 2700 judós került fel az olimpiai ranglistára. Közülük 386 versenyző léphet tatamira a londoni olimpián.
A magyar judósport olimpiai válogatottja végül héttagú lett, ami remek teljesítménynek számít. A rendkívül kiélezett kvalifikációs sorozatban Ungvári Miklós (66 kg, Tatabánya SC-Ippon Judo Tatabánya), Csoknyai László (81, Atomerőmű SE), Bor Barna (+100, Atomerőmű SE), Csernoviczki Éva (48, Ippon Judo Tatabánya), Karakas Hedvig (57, UTE), Mészáros Anett (70, Honvéd-Kipex) és Joó Abigél (78, KSI SE) – harcolta ki az indulás jogát, ez egyben azt jelenti, hogy a londoni játékokon a sportág valamennyi versenynapján lesz magyar induló!
Negyven esztendővel ezelőtt, 1972-ben indult először magyar judós az olimpián, akkor öt versenyzőnk léphetett tatamira, közöttük volt az első pontszerzőnk, Hetényi Antal is, aki az ötödik helyen végzett. Négy évvel később, az 1976-os játékokon Montrealban hat magyar induló volt a mezőnyben, s Tuncsik József megszerezte az első magyar judós olimpiai medált, egy bronzérmet.
Az 1980-as moszkvai játékokon nyolc magyar induló két bronzéremmel tért haza. A kényszerű szünet után nyolc évvel később, 1988-ban Szöulban hét magyar judós indult, míg a legnépesebb küldöttséget húsz esztendeje, 1992-ben Barcelonában delegálta a magyar judo: akkor tizenkét versenyzőnk szerepelhetett, igaz, ebben az időszakban még nem volt kvalifikációhoz kötve a részvétel.
Az első „kvalifikációs” olimpián, 1996-ban hét indulónk volt, 2000-ben Sydneyben hat sportolónk küzdhetett, míg 2004-ben Athénban csupán két versenyzőnk indulhatott. Négy éve, a 2008-as pekingi játékok előtt hat judósunk harcolta ki az olimpiai indulás jogát.
