Márpedig a törököknek fontos lenne, hogy e tekintetben is jó képet fessenek magukról, hiszen versenyben vannak a 2020-as nyári olimpia rendezési jogáért.
Isztambul – 2000, 2004, 2008, 2012 után – immár ötödször pályázott a világ legnagyobb sporteseményének megrendezésére, a szervezők úgy vélték, jó propagandája lesz a kandidálásnak a vasárnapig tartó birkózó-világbajnokság, csakhogy a modernkor elvárásaitól sok területen elmarad az esemény szervezettsége.
Az egyik legalapvetőbb probléma a kiírt program csúszása, amely az egész versenyt felboríthatja, egyeseket hátrányba, másokat kedvezőbb helyzetbe hoz. A hétfői nyitónapon csaknem másfél órát tolódott a program, emiatt birkózásban teljesen szokatlan módon félbeszakították a vigaszág küzdelmeit, hogy lebonyolítsák a megnyitó ünnepséget.
A veterán Deák Bárdos Mihály megbirkózott a körülményekkel és az ellenfelekkel – londoni indulás a jutalma
Ezáltal a második esélyükkel versenyben maradt birkózók egy órát pihentek újabb mérkőzésük előtt, pedig normális esetben a küzdelmeknek megszakítás nélkül egészen az éremcsatákig kellett volna folytatódniuk.
“Nem tudtam, hogy sorra kerülök-e a megnyitó előtt vagy sem. Végül csak utána kellett szőnyegre lépnem, így a svájci ellenfelem egy órát pihenhetett, míg engem a legyőzése után alig negyed órával már a kubai ellen szólítottak. Sajnos a harmadik menetre teljesen elfáradtam, ezért tudott akciót csinálni rajtam” – mondta az eset egyik kárvallottja, a kötöttfogású 66 kilósok között indult Lőrincz Tamás, aki ha megnyeri utóbbi összecsapását, kvótát szerez, így viszont kemény harc vár rá a jövő évi három kvalifikációs versenyen.
Nemcsak a programmal akadtak gondok, hanem a technikai berendezésekkel is, ráadásul ennek is versenyzők látták kárát. A harmadik napon – éppen a kötöttfogású 74 kg-os kategóriájában versenyző Bácsi Péter mérkőzése alatt – minden elektronikai berendezés “elszállt”, nem működtek a kivetítők, a videók és az eredményjelzők sem.
Emiatt tíz percet állt a küzdelem mind a négy szőnyegen, a versenyzőkre törülközőket terítettek az edzők, hogy melegen tartsák az izmaikat. Bácsi végül nyert, bár érezhetően megzavarta a közjáték, mert közvetlenül a kényszerpihenő után veszített először menetet. Utána 15 perccel pedig az olimpiai kvótáért vívott negyeddöntőben kikapott kazah riválisától. Ha nincs a “technikai szünet”, majdnem dupla annyi időt pihenhetett volna a következő összecsapása előtt…
“Túlzás lenne erre fogni a vereségét, mert valóban jobb volt nála a kazah, aki végig irányította a mérkőzést, de kétségtelenül közrejátszott a kevés pihenőidő abban, hogy Bácsi ekkor már fáradtan birkózott és nem úgy, ahogy az előző három találkozóján, amelyeket parádés produkcióval nyert meg” – mondta Struhács György, a kötöttfogásúak szövetségi kapitánya.
Azt is meg kell jegyezni, hogy nem kizárólag a versenyzők dolgát nehezítik meg a körülmények. Egy ilyen világesemény alapvető kiszolgálásához elengedhetetlen a vezeték nélküli internetkapcsolat, amely a Sinan Erdem Sportcsarnokban olyan, mint égen a felhő: hol van, hol nincs. Ráadásul a sajtóközpontban sem mindig elérhető a világháló.
Sastin Marianna ezüstérmet és kvótát szerzett:
Nem elhanyagolható szempont továbbá egy 106 ország több mint 850 versenyzőjét megmozgató eseményen a koordináció sem. Erről az isztambuli eseményen nem igazán lehet beszélni, időnként kaotikus állapotok uralkodnak. Ahol például az egyik nap még közlekedhettek a sportolók és az újságírók, ott a másik napon már nem.
Az ehhez hasonló kellemetlenségek időnként komoly feszültséget keltenek, már csak azért is, mert a helyi közreműködők kizárólag törökül beszélnek, azaz nehéz velük szót érteni….
A törökök olimpiai rendezésének infrastrukturális gátja nagy valószínűséggel nem lehet. A városban úton-útfélen látni szállodákat, márpedig a szálláshelyzet az egyik legfontosabb szempont a Nemzetközi Olimpiai Bizottság számára.
Másrészt olyan létesítményeket építenek, mint például Európa harmadik legnagyobb sportcsarnoka, a 16 ezer néző befogadására alkalmas Sinan Erdem Sportcsarnok, amely már otthont adott kosárlabda-világbajnokságnak, jövőre pedig helyszíne lesz a fedettpályás atlétikai, valamint rövidpályás úszó-világbajnokságnak.
Az infrastruktúra azonban önmagában kevés a nyári játékok megszervezéséhez. Egy olimpián nem fordulhatnak elő a most tapasztalt csúszások a programban, továbbá ilyen technikai, koordinációs és logisztikai problémák sem jelentkezhetnek, mert az beláthatatlan következményekhez vezetne egy milliókat vonzó eseményen.
Márpedig ez is szempont lehet 2013. szeptember 7-én, amikor a NOB Buenos Aires-i ülésén kijelöli a 2020-as nyári olimpia helyszínét, melyre Isztambul mellett Madrid, Róma, Baku, Doha és Tokió jelentkezett.
Egy biztos: hangulatában nehéz lesz felülmúlni 2013-ban a budapesti vb-n az isztambulit, de szervezettségében biztosan nem.
