Madame Besamel épp Agatha Christie Poirot karácsonya című krimijét olvassa, amikor értesül arról, hogy a pesti Mosselen belga bisztró kiváló akciót hirdetett. Féláron lehet náluk ebédelni! Főhősnőnk a Vígszínház közelében található étterem felé veszi az irányt. A hely klasszikus brasserie, azaz söröző hangulatú vendéglő. Az atmoszféra franciás, meghitt, kötetlen. A falon poszternagyságban az előző belga királyi pár hivatalos fotója. (Hogy miért az előzőé, miért nem a mostanié, az nem derül ki.)
Madame Besamelt kedvesen leültetik, és hozzák az étlapot. Az elegáns pincérnő elmondja az éttermi akció részleteit: Miközben Madame Besamel, a vega a menüt böngészi, eszébe jut Poirot. Nemcsak Agatha Christie volt ínyenc, hanem zseniális belga nyomozója, az ápolt bajuszú, festett hajú, piperkőc Hercule Poirot is. Szerette a kényelmet, a központi fűtést, a meleg fürdővizet és persze a hasát is. Agatha sokszor jár Hercule kedvében azzal, hogy gasztronómiai kalandokba keveri. Poirot olykor még ínyes eszmefuttatásokra is ragadtatja magát. Például:
Az ételek terén a nők általában meglehetősen bizonytalanok. Sok az olyan, aki elmegy vacsorázni a lovagjával – és észre sem veszi, hogy mit eszik. Azt rendeli, amit az étlapon elsőnek meglát.
A kifinomult ízlésű detektív erre csak rosszallóan rázza a fejét: C’est terrible. (Szörnyű!)
Madame Besamel rácáfol a poirot-i állításra, miszerint a női nem gasztronómiailag bizonytalan. Öntudatosan rendeli meg a belgák-franciák egyik kedvenc salátáját, amely itt „Kecske a kertben” névre hallgat. Meleg kecskesajt grillezett zöldségekkel (Franciaországban ezt az ételt többnyire friss zöldségekkel adják fel). Míg Madame Besamel az ásványvizét kortyolgatja, tovább elmélkedik Agatha Christie-ről. Lady Halál jószívű asszony volt, és karácsonykor sem hagyta, hogy kedves Poirot-ja egyedül unatkozzon Londonban. Több ízben is vidéki vendégségbe küldte, hogy az ünnepet családi körben, valami jól szituált família házában töltse.
Éppen a Poirot karácsonya című krimiben jut el a kis belga a gasztronómiai élvezetek és a felindulásból elkövetett gyilkosságnak elméleti összefüggéséhez:
A karácsony a jó mulatság ideje. Ez ugyebár sok evést meg ivást jelent, nemde? Az emberek valójában többet esznek a kelleténél. A kelleténél több evés emésztési zavart okoz. Az emésztési zavar pedig ingerlékenységet.
És nem neki lesz igaza?! Pár oldallal később valami emésztési zavarral küzdő ingerlékeny elvágja az öreg és dúsgazdag Lee bácsi torkát…
Besamel áldja az eszét, hogy könnyű fogást rendelt, mely gyorsan meg is érkezik. A kecskesajt langyos, kevésbé karakteres, gomolya jellegű. Alatta olívaolajon sült zöldségek (padlizsán, cukkini, sárgarépa, kaliforniai paprika) provence-i zöldfűszerekkel ízesítve. Minden alapanyag friss. Semmi sincs túlkészítve. Az eredmény egy roppanós, ízes, langyos saláta, finom sült kecskesajttal. (Aki nem szereti a kecskesajt ízét, az választhat mozzarellát is.) Ez az étel szívet melengető, könnyű, mégis téli fogás. A zóna adag pedig óriási, szinte normál méretű.
választhat, hogy erdei gyümölcsös piskótát vagy szilvás rétest kér-e. Hősnőnk az utóbbit rendeli. Közben megtelik az étterem. A desszert hamar érkezik, még langyos. Az édesség tésztáján érezni, hogy nem házi, de korrekt minőségű. A töltelék mennyisége bőséges, enyhén fahéjas és szegfűszeges szilvadarabokból áll. Nem túl édes, finom. A sütemény mellé fújt műanyag tejszínhabtól azonban eltekinthettek volna.
A legmegkapóbb pillanat azonban még csak ezután várja Madame Besamelt: a pincér kinyitja neki az ajtót távozáskor.
Teszt időpontja: 2018. december 19.
Helyszín: Mosselen, Budapest, Pannónia u. 14, 1136
