Poszt ITT
Baby's feet. Little child wearing white bodysuit and diaper. Cozy morning bedtime at home.

Karafiáth: Tényleg egy szaros peluson rugózunk? Normálisak vagytok?

Karafiáth Orsolya
Karafiáth Orsolya

író, költő, publicista. 2018. 08. 26. 11:00

Csak szólok, hogy míg mi szarozunk, megtörtént az ügylet hatmilliárd forint átírásáról a Mészáros-vagyonból a Tiborcz-vagyonhoz, azaz az Orbán famíliához, ezzel letétetett a dinasztia alapköve.
Korábban a témában:

Az ügyek túlmutatnak önmagukon. Megmutatkozik cseppben a tenger. Az elitje árulkodik az országról. Ez mind igaz.

Mégis: döbbenetes, hogy megint miken vitatkozunk.

Most éppen egy az út szélére helyezett kakis pelenkán.

Általam nagyra tartott emberek is képesek napokon keresztül ijesztő szellemi színvonalon csatázni egymással egy hülyeségen. Hogy ennek mi lehet az oka? Egyfelől a teljes apátia és tehetetlenség érzése, másfelől az, hogy keressük, min ventillálhatunk. Ennek legegyszerűbb módja, ha felmutatjuk: mi morálisan feljebb állunk, mint ők. És ennek demonstrálására azonmód lecsapunk vélt vagy valós bűnösökre.

Ijesztő, mennyire rögtönítélő ország lettünk. Vagy mindig is azok voltunk, csak éppen mostanáig, kiélezett történelmi szituációkat leszámítva, képesek voltunk kordában tartani ezt. Illetve keretek közé tudta szorítani ezt az ösztönt a hatalom, mely tisztában volt vele, micsoda pusztító erő rejlik a meghülyített tömegben.

A sajtó és a közösségi média immár remek teret ad a statáriumra, és a kormányzat, tavaly nyár óta immár nyíltan, megadta az alaphangot.

Ne legyenek kétségeink: tisztában volt azzal, mit szabadít fel. Fel akarta szabadítani. Minimum 2015 óta tudjuk, hogy Orbánék szerint léteznek olyanok, akiket nem illetnek meg az emberi jogok, illetve hogy simán teleplakátolható az ország egy kipécézett valaki arcával, s lehet üzenni ezzel: szabad a pálya a pusztítás előtt.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf

Féljetek, mert aki fél, egybetömörül. Féljetek, és tudjátok, mi segítünk! Féljetek és a magatok köreiben végezzétek ti is a munkátokat: tisztítsátok a terepet, hirdessétek az igét. Cserébe adunk cukorkát. Édes, csak éppen a végén elhíztok tőle, betegek lesztek, vásott fogúak, meghaltok korán. (Akkor már nem segítünk, abban már nem vagyunk érdekeltek.)

De visszatérve a rögtön ítélésre: miért engedjük meg magunknak, hogy mi is így reagáljunk? A lecsapás gyors, az ügy elintézve, nem kell tovább gondolkodni. Kitomboljuk magunkat, és közben morális ítéleteket hozunk: egymásról is. Nem vagy ember, ha így gondolod! Micsoda liberális vagy te! És így tovább. Mellékes kérdésekben harapjuk át egymás torkát, még akkor is, ha a mellékes kérdés tényleg árulkodó – de hát mi többet tudtunk meg annál, amit eddig is tudtunk, könyörgöm?! És miért kell, hogy mi is lemenjünk oda, ahol a massza acsarog?!

Megjegyzem, míg mi szarozunk, teljesen nyíltan megtörtént az ügylet hatmilliárd forint átírásáról a Mészáros-vagyonból a Tiborcz-vagyonhoz, azaz az Orbán famíliához. Letétetett a dinasztia (egyik) alapköve. És ez csak egy, egyetlenegy kis apróság, ami mellett elmegyünk.

Az érzelmi inkontinencia általános elterjedése komolyan megijeszt.Már a szurikátaügy kapcsán is döbbenten figyeltem a gyűrűző össznépi ítélethurrikánt. A nép szava ez: artikulálatlan és könyörtelen. Amit a hatalomnak éppen hogy vezényelnie kellene. De láttuk, miként vezényel.

És most a nem kormánypárti oldalon is mit látok? Ugyanazt az eleresztett gyeplőt.

Akad, aki drámaian bekiáltja, hogy disszidál, ha a pelusügyön bukik meg az Orbán-rezsim. Mert az micsoda látlelet a szellemi- és mentális állapotokról.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Egyfelől nekem édes mindegy, min bukik meg, ha megbukik, de könyörgöm, ez a felháborodáshullám mutatná meg valóban, hogy a kétharmad sorkatonái hol tartanak?

Amikor pedig TGM arról beszél, micsoda szégyen, hogy (őt idézem) egy ‘áldott állapotban lévő’ nőn élcelődünk, akkor aztán tényleg dobok egy hátast. Egyfelől milyen szavakat használ már? E kis modoroskodással kinek akar tetszeni? És komolyan: ki nevet kimondottan és célzottan az úgynevezett A Terhes Nőn? Miről beszélünk?

És amikor arról megy a merengés, hogy magánügy-e ez az egész, vagy hogy lehet-e Ráhelről írni egyáltalán, hiszen ő csak családtag, magánszemély? Álságosság! Meri még valaki az állítani e hazában, hogy Orbán Ráhel nem közszereplő?! Aki igen, az azt mondja: tényleg a saját lábán áll. Még ha azt a lábat is mi magunk dobtuk össze.

Jönnek a mémek, vagyis a levezetés megtörténik, és megint nincs következmény.

Azon sem csodálkoznék, ha az egész pelenkasztori ismét csak egy megrendelt elterelő hadművelet lenne. Hadd háborogjanak, hadd tépjék egymást, hogy lehet-e, nem lehet, ildomos-e, stb. Mintha az illem, az elegancia, a morál még kérdés lenne.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.