Poszt ITT

A kormányunkon keresztül Moszkva szól hozzánk

Balog dumája egy az egyben az orosz politikai propaganda nyelve.

A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Balog Zoltán kijelentette, hogy „ebben a formában nem szeretnénk, ha a Central European University tovább működne”. Érvei közül, melyeket egyébként sorra cáfol a magyar média viszonylag függetlennek megmaradt része, egyre szeretnék kitérni.

Az emberi erőforrások minisztere halál komolyan azt nyilatkozta, hogy a milliárdos jelentős befolyást gyakorol a kelet-európai országokra. Kiemelte: „Ezzel kapcsolatban már vizsgálatok folynak Macedónia, Albánia esetében, gondoljunk az ukrajnai fejleményekre.”

A kontextusból kitűnik, hogy Balog a 2014-es ukrán forradalomra gondol, mint „fejleményre”. Arra, amikor a Majdan téren elzavarta a tömeg Viktor Janukovics elnököt.

A tömegtüntetéseket, amelyek a forradalomhoz vezettek, a mai napig Euromaidannak nevezik az ukránok. Európai politikai kultúrát, az oligarcharendszer felszámolását és a politikai bebörtönzöttek szabadon bocsátását követelte a nép.

Balog narrációjában „fejlemények” lett a forradalomból. Mondatának jelentése pedig a következő: Soros György és „magánhadserege” tehet arról, hogy Ukrajnában zavargás tört ki, és arról is, hogy elzavarták a Moszkva-báb elnököt, és megkezdték a közeledést az EU, valamint a NATO felé.

Nem csupán azért szomorú ez az értelmezés, mert nettó baromság, hiszen a világon nincs annyi pénz, ami ennyi embert az utcára terelne, hanem mert gyakorlatilag szó szerint egyezik meg a Kreml és a megbuktatott, azóta Oroszországban élő Janukovics magyarázatával.

Az ukrán forradalommal kapcsolatban másodszorra van déjà vu érzésem. Mindkettő a magyarságomból származik, abból, hogy ebben az országban, ennek az országnak a családi legendáin nőttem fel.

Az első Szimferopolban történt, a referendum másnapján, amikor is az azóta Oroszországhoz annektált terület lakói felségjelzés nélküli kommandósok felügyelete alatt szavaztak a félsziget hovatartozásáról.

Kora reggel lesiettem a hotelem közelében álló közértbe cigarettáért, amikor remegni kezdett a föld. Remegett a kisboltban a hűtőszekrény, a polcról leestek a csokoládék, még az ablaküveg is remegett a keretében. Nem földrengés volt.

Több tucat páncélos vonult be a városba, és foglalta el annak stratégiailag fontos pontjait, mielőtt a gyerekek iskolába értek volna. Nem tudtam, miért gondolom, hogy láttam már ilyet. Végül rájöttem: ugyanígy vonultak be az orosz tankok Budapestre 1956-ban. Azt ugyan nem láttam, de meséltek róla a nagyszüleim, tanultam az iskolában, láttam róla filmeket és olvastam róla könyveket.

Konkrétan ismerősek voltak a Szimferopolba bevonuló orosz harckocsik, mert magyar vagyok, mert a vérembe van kódolva az ötvenhatos forradalom és szabadságharc.

A mostani déjà vu érzésemet Balog okozza. Ez is 1956-hoz kötődik, igaz, nem a szabadságharchoz.

Inkább ahhoz, ahogy a Kádár-rezsim moszkvai útmutatásra kitermelte az „ellenforradalom” kifejezést. A forradalom ugye pozitív szó, a nép akaratnyilvánításának legerősebb formája, az ellenforradalom viszont negatív, zavargás, káosz, idegen erők kreálta „fejlemény”.

Balog dumája egy az egyben az orosz politikai propaganda nyelve.

Pont, mint Rákosi és Kádár alatt. Balog azt mondja, amit Moszkvában rendelnek. Önálló, független vélemény nincs, adat, tény még arra sem kell, hogy legyen mire alapozni a hülyeséget. Moszkva megmondta, és amit megmondott, az úgy van.

Most például az a narráció, hogy a felkelő ukrán „nácikat” (ez is orosz propaganda) a magyar zsidó Soros György szervezte, heccelte fel, fizette és rendezte egységbe, hogy elzavarja az oroszbarát ukrán elnököt.

Ez egészen kétségbeejtő.

A naivabbak a CEU bezárására akár úgy is tekinthetnek, hogy ugyan orosz mintára, de legalább egy magyar autoriter rezsim kísérli meg felszámolni a megmaradt demokrata bázisokat. Jó, nem szép dolog a diktatúra, de ha már az van, legalább magyar legyen.

Ám nem ez a helyzet, barátaim. A kormányon keresztül ismét Moszkva szól hozzánk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik