Ma van a Föld napja, a 25. Negyedszázada tehát, hogy minden évben április 22-én világszerte többen gondolkodnak arról, mit teszünk a bolygónkért és ellene. Főleg a negatívumok listája hosszú, a környezetszennyezéstől a túlzott fogyasztásig. Most fókuszáljunk az étkezésünkre és a közlekedésünkre kicsit részletesebben!
Mi a baj a húsevéssel?
Leginkább az, hogy nem tudjuk, hol a határ.
Egy átlagos húsevő élete során személyesen felelős 5 szarvasmarha, 20 disznó, 30 birka, 760 csirke, 46 pulyka, 15 kacsa, 7 nyúl, 1,5 liba és 0,5 tonna hal legyilkolásáért.
Csaknem a fele annak, amit összességében megeszünk, állati eredetű. Az egészséges mértéknél 20 százalékkal több állati fehérjét, 60 százalékkal több állati zsiradékot fogyasztunk.
A túl sok hús okozhat elhízást, érelmeszesedést, magas vérnyomást, szívinfarktust, cukorbetegséget, növeli a köszvény, a csontritkulás, a máj- és vesebetegség, valamint a rák kialakulásának kockázatát.
A pénztárcának is megterhelő a túlzott húsfogyasztás: hiszen a jó minőségű drága, az ipari meg nem csak, hogy nem olyan ízletes, még tele is van hormonnal, antibiotikummal. A teljes kiőrlésű gabona, a barna rizs, a hajdina, a köles, a hüvelyesek (babok, lencse, borsók) fehérjében gazdagok és olcsóbbak, mint a húskészítmények és a félkész-, készételek.
Miközben 1 milliárd ember éhezik, a világ mezőgazdasági területének 80%-án az állattelepek ellátására termelnek takarmányt és a világon évi 1,3 milliárd tonna élelem vész kárba. A kidobott élelmiszer jelentősen növeli az üvegházhatást.
A világ hústermelése több mint kétszer annyival nőtt az elmúlt 40 évben, mint a Föld népessége. A növekvő húsigény miatt takarmányként etetjük föl az állatokkal az értékes gabonát, termőfölddé alakítjuk az erdőket, pazaroljuk az energiát, az édesvizet, és gyorsítjuk az éghajlatváltozást – figyelmeztet a Föld Napja Alapítvány.
Ha a világon mindenki 15%-kal csökkentené a húsfogyasztását, az ugyanannyival csökkentené az üvegházgáz-kibocsátást, mintha 240 millió autóval kevesebb közlekedne az utakon minden évben.
Egy kis videós összeállítás arról, milyen következményekkel jár a túlzott húsfogyasztás.
Mi a baj az autózással?
Sokat utazunk, a napunk ébren töltött részének 7 százalékában megyünk valahova, – a Föld szempontjából – jó esetben gyalog vagy biciklivel, görkorival, rollerrel, vagy környezetszennyezőbb megoldással: vonattal, busszal, hajóval, repülővel.
Budapest az egyik legszennyezettebb levegőjű főváros Európában. Ez megbetegít minket és a növényeket is.
Egyre több az autó, egyre több üzemanyag fogy és hamarosan elérjük az olajkitermelés csúcsát, ami az árak hirtelen megugrásával is járhat.
Ma Budapesten a tömegközlekedés és autó aránya 60-40 százalék, ha nőne az autók száma, összeomlana a fővárosi közlekedés. Személykocsival ugyanannyi embert szállítani, mint amennyit egy villamosvonal tud, kétszer 10 sávos utat igényelne. Egy 5 km-es autózás 10-szer több káros kibocsátással jár, mint egy buszút, és 25-ször többel a vonatnál.
Egyetlen személyautó előállítása közben több mint tíz tonna hulladék keletkezik, amihez még hozzájön a karbantartások, javítások maradéka – áll a Levegő Munkacsoport hasonló adatokat, információkat rejtő kiadványában.