Az IMF-döntés ma volt egyhetes, azóta zajlik a kemény értelmezési verseny. Szimpátiától és vérmérséklettől függően erősen szórnak a vélemények, de a lehetséges hatásokat illetően én alapvetően kétféle nézőpontú emberrel beszélgettem ezekben a napokban. Az egyik csoport képviselői a hitelesség jelentős veszteségéről és komoly politikai kárról beszélnek. A másik kör tagjai viszont túlzónak tartják ezeket a következtetéseket, és arra hivatkoznak, hogy a szélesebb közvélemény számára az IMF-vita túl absztrakt, nem köti be semmi a hétköznapok világába, így jelentős károkat sem tud okozni.
Empíria hiányában nehéz igazságot tenni. A nemrég publikált Medián-felmérés adatfelvétele még a bejelentés előtt készült, így kénytelen minden elemző és publicista egyelőre a megérzéseire hagyatkozni – még három teljes napig. Utána ugyanis megismerhetjük kettes egyéni választókerület (kvázi második kerület, de nem egészen) második fordulójának választási eredményeit. Gyakorlott kétkedők erre a felvetésre már gondolkodás nélkül rávághatnák: a második kerület különleges sarka az országnak, nem reprezentálja a magyar választók teljes közösségét. Ez kétségtelenül igaz, mert az országosan mért reprezentatív pártpreferencia-mérésekkel szemben a fideszes jelölt két héttel ezelőtti eredménye a 2010-es választásokhoz képest itt lényegében változatlan.
A támogatottság nagyságát tekintve ez a kerület minden bizonnyal kiemelkedik az átlagból, de ettől még a változás mérésére pont olyan alkalmas, mintha egy fideszes szempontból sokkal gyengébb kerületben járnánk. Minket ugyanis a változás érdekel, az, hogy az IMF-tárgyalások híre, amely szinte pont a két forduló között félúton érkezett, milyen hatást gyakorolt a választókra. Minden egyéb körülmény változatlansága mellett – szoktuk mondani akkor, ha tényleg megpróbáljuk csak a vizsgált hatás nagyságát kiszűrni valamilyen komplex változásból. Nos, itt a választókerület, annak minden sajátosságával változatlan, két hét alatt az ország és a közhangulat sem tudott érdemben változni. Nem történt visszalépés, és mivel érvénytelen volt az első forduló, így az összes jelölt újra rajtvonalhoz állhat, ott lesz tehát a jobbikos képviselő is, azzal sem érdemes tehát számolni, hogy az ő szavazatait megkapja Láng Zsolt.
Biztosak persze sosem lehetünk abban, hogy a változó vagy épp változatlan választói magatartás mögött mi áll. Valamilyen markáns változás, vagy épp a látványos változatlanság mégis kézzel fogható támpontot adhat a legfrissebb politikai reakciók értékeléséhez. Érdekes lesz ilyen szemmel nézni a végeredményt.
