A KSH hivatalos adatai szerint május végéig a reálbérek 6,8 százalékkal csökkentek, ezen belül viszont a versenyszféra bruttó fizetései több mint tíz százalékkal emelkednek. Utóbbi adat értelmezésén vitatkoznak a szakértők: a jelentős fizetésemeléseket a szürkegazdaság fehéredése és az inflációs félelmek is okozhatták.
A képet tovább árnyalja, hogy a megszorításokhoz képest a magánfogyasztás alig csökkent: a statisztikusok szerint a kiskereskedelmi forgalom kiigazított adatok szerint az év első öt hónapjában mindössze 0,9 százalékkal mérséklődött. Elemzőink úgy vélik, hogy a kiadások átcsoportosítása, az élénk hitelfelvételi kedv és a tartalékok felélése állhat a viszonylag erős fogyasztási adatsor hátterében.
A tavaly nyáron bemutatott, szeptembertől, illetve januártól életbe lépett megszorító intézkedések egyrészt adóemelésekkel (pl. szolidaritási adó, vállalkozók dupla járulékalapja, tb-járulék-emelés), másrészt támogatások megszűntetésével (pl. gázártámogatás, ingyenes egészségügyi ellátás), harmadrészt hatósági áremelésekkel (pl. áram, gáz) csökkentették a lakosság életszínvonalát, illetve javították a büdzsé egyensúlyát.