Az izraeli hadsereg július 12-én indította meg offenzíváját Dél-Libanonban válaszul arra, hogy a síita Hezbollah szervezet gerillái nagyszabású támadást intéztek a zsidó állam északi része ellen, megölve hét izraeli katonát, további kettőt pedig foglyul ejtve. Ehud Olmert izraeli miniszterelnök az akciót a “független Izrael állam” elleni fenyegetésnek nevezte és kijelentette, hogy mindenért a libanoni kormány felelős. Bejrút visszautasította, hogy bármilyen szerepe lenne a Hezbollah rajtaütésében. A Hezbollah támadása azonban csak az utolsó csepp volt a pohárban, a szervezet Irán és Szíria támogatásával évek óta bombázza Izrael északi területeit.
Az immár egy hónapja tartó háború során mindkét fél súlyos humanitárius és anyagi veszteségeket szenvedett. Libanonban az elmúlt egy hónapban majdnem 1100 ember vesztette életét, s közülük 990-en civilek voltak. Izraeli részről július 12. és augusztus 10. között 84 katona és 41 civil halt meg a Hezbollah síita szervezet akciói miatt. Emellett életét vesztette öt ENSZ-megfigyelő, több mint 3500 ember megsebesült, majdnem egymillióan pedig otthonuk elhagyására kényszerültek. Az anyagi károkat legalább 2,5 milliárd dollárra becsülik: az izraeliek például 74 hidat tettek tönkre.
A válság megoldására az ENSZ Biztonsági Tanácsában folyamatosan diplomáciai erőfeszítéseket tesznek, melynek során Oroszország „humanitárius tűzszünet”-et, vagyis 72 órás fegyvernyugvást javasolt, az amerikai-francia elképzelés pedig a tűzszünet kihirdetését a politikai rendezéssel egyszerre kívánja megvalósítani. Libanon azonnali tűzszünethez és ahhoz ragaszkodik, hogy Izrael mielőbb vonja ki csapatait Libanonból. Izrael azonban kijelentette, hogy addig fog harcolni, amíg a válság rendezésére kirendelt nemzetközi erők és a libanoni hadsereg át nem veszi a katonai hatalmat a határ libanoni oldalán a Hezbollahtól, s a gerillaszervezet le nem teszi a fegyvert.
