Jasszer Arafat Ramallahban – ideiglenes nyughelyen?
Pénteken a ciszjordániai Ramallahban eltemették az előző napon egy franciaországi katonai kórházban elhunyt Jasszer Arafat palesztin elnököt. Hívei szerint nem „örök nyugalomra helyezték”, mivel végső nyughelyéül a jeruzsálemi al-Aksza mecsetet szánják, ahová újratemetik, amint az izraeli-palesztin viszony ezt bármikor a jövőben megengedi majd. Éppen ezért, bár a muzulmánok a hagyományok szerint általában koporsó nélkül temetik el a halottaikat, Arafat testét kőkoporsóba tették – ami alá jeruzsálemi földet terítettek -, hogy a későbbiekben egyszerűbb legyen kiemelni és a végső nyughelyre szállítani. A temetésre tízezrek „zarándokoltak el”, és felfokozott érzelmek miatt a szertartás káoszba és tömeghisztériába torkollott (képünkön). A biztonsági embereknek még az is mintegy félórás erőfeszítésébe került, hogy – levegőbe lőtt géppisztoly-sorozatok és „közelharc” árán – legalább annyira visszaszorítsák a tömeget, hogy kinyithassák annak a jordániai helikopternek az ajtaját, amely Arafat földi maradványait szállította. A tömegben is sokan lövöldöztek, többen meg is sebesültek. Eredetileg azt tervezték, hogy Arafat holttestét felravatalozzák, erről azonban a körülmények miatt lemondtak. A temetés után azután újult erővel folytatódott az utódlási harc a palesztin vezetésen belül. Az átmeneti elnök végül Mahmud Abbasz, a pragmatikusnak tartott volt kormányfő lett, akinek jó esélyei vannak arra, hogy a január 9-én esedékes elnökválasztáson is befutó legyen – majd pedig igazolja a világ vezetőinek azt a bizakodását, hogy Arafat halála akár lökést is adhat az izraeli-palesztin békefolyamatnak.
Kovács Lászlót elfogadták
Kedvező ajánlást adnak az Európai Bizottság adó- és vámügyekért felelős posztjára jelölt Kovács Lászlóról – jelezték a magyar biztosjelölt keddi meghallgatása után az Európai Parlament (EP) néppárti és liberális frakciójának a tagjai, azaz a szocialista Kovács személyének elfogadása lényegében eldőlt (a bizottság egészéről az EP csütörtökön szavaz). A volt magyar külügyminiszter megfigyelők szerint ezúttal lényegesen jobban szerepelt, mint az előző alkalommal, amikor még az energiapolitikáért és a nukleáris biztonságért felelős biztosi poszt várományosa volt. (Cikkünk a 20-21. oldalon.)
Irak: nincs hosszabbítás
Az Országgyűlés elutasította azt a kormányzati indítványt, hogy az Irakban szolgáló magyar katonák mandátuma 2004. december 31-e helyett a jövő év március 31-én járjon le, azaz a 300 fős magyar kontingensnek ez év végén haza kell térnie. Hollandia egyébiránt a múlt héten szintén bejelentette, hogy kivonja 1350 fős egységét Irakból. Hága azonban megvárja a januári választásokat, és csak márciusban hívja haza a katonáit. Ion Iliescu román államfő viszont az Egyesült Államok kérése nyomán azt kérte a bukaresti parlamenttől, hogy a jelenlegi 730 katonán fölül járuljon hozzá egy újabb 100 fős alakulat Irakba vezényléséhez.
Amerikai minisztercserék
George W. Bush amerikai elnök eddigi adminisztrációjának négy tagja nyújtotta be hétfőn a lemondását: a külügyeket irányító Colin Powell, továbbá Rod Paige oktatási, Spencer Abraham energiaügyi és Ann Venemann mezőgazdasági miniszter. Ezzel hatra emelkedett a Bush újraválasztása után távozó miniszterek száma, miután már korábban így döntött John Ashcroft igazságügyi és Don Evans kereskedelmi miniszter. Colin Powell egyébiránt nem csupán az amerikai történelem eddigi legmagasabb pozícióba jutott színes bőrű politikusa volt, hanem az első Bush-kormányzat legnépszerűbb tagja is. Utódjának, a – mellesleg szintén színes bőrű – eddigi nemzetbiztonsági tanácsadó Condoleeza Rice-nak tehát komoly kihívás lesz őt pótolni. Elemzői találgatások szerint hamarosan akár Donald Rumsfeld védelmi miniszter is távozhat, ám egyelőre a bizonytalan iraki helyzet miatt kitart a posztján.
57 ezer a minimálbér
Jövőre az idei 53 ezer forintról 57 ezerre nő, azaz 7,5 százalékkal emelkedik a minimálbér összege – erről egyeztek meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) együttműködő munkavállalói és a munkaadói szervezetek. A szakszervezetek igénye eredetileg 62 ezer, míg a munkaadóké 55,4 ezer forintról indult. (Kommentárunk a 74. oldalon.)
Nem kelt el a Magyar Hírlap
Bár kiszivárgott értesülések szerint már-már biztosnak volt tekinthető az üzlet, végül mégsem veszi meg a Magyar Hírlapot (MH) a Vegyépszer. Mint Tímár Gyula elnök-vezérigazgató elmondta, pénzügyi befektető társaival együtt társadalmi kötelezettségvállalásként kezelték volna az MH működtetését, és ezért pusztán azt akarták volna elérni, hogy minden befektetett 100 forintjukból ugyanannyit visszakapjanak, nem törekedve haszonra. Az MH-t azonban bezárták, így megszűnt a szerkesztősége és elveszett az olvasótábora is (folyik az előfizetők kártalanítása). Ezt is figyelembe véve, Tímárék másfél-két évre előretekintve nem láttak reményt a nullszaldó elérésére, ezért nem folytatják a tárgyalásokat a Ringier kiadóval.
Malév: orosz-magyar vevő?
A Malév 99,95 százalékos pakettjére beadott egyetlen érvényes privatizációs pályázat, illetve az azt beadó Aviation Solution International mögött, a Népszabadság értesülése szerint, orosz-magyar konzorcium áll. A cégnek ugyanis meghatározó tagja az 51 százalékban az orosz állam tulajdonában lévő Aeroflot légitársaság.
Hamis OTP-weboldal
Hamis e-mailekre figyelmeztette sms-ben az OTP Bank mindazokat az ügyfeleit, akik OTPdirekt-szerződéssel rendelkeznek, arra intve mindenkit, hogy ha „felszólító e-mailt kap az OTPdirekt internetes szolgáltatásába történő bejelentkezésre, ne lépjen be a levélben megadott címen”. A hamis bejelentkezési felszólításra reagálóknak ugyanis a belépési utasításokat követve meg kellett volna adniuk a személyes banki adataikat, amivel a csaló üzenet küldői visszaélhetnek. Ez az első ismertté vált itthoni próbálkozás az úgynevezett adathalászatra. Az e-mailekben feltüntetett hamis weboldal egy ingyenes osztrák szerveren található. Az OTP Bank az ügyben megtette a feljelentést a rendőrségen.
Reflexió:
Sávszél-közelben a forint
A forint árfolyama a hét elején másfél százalékra megközelítette az intervenciós sáv erős szélét, a 240,01 forint/euró szintet. Az állampapírpiac már be is árazott egy 75 bázispontos kamatcsökkentést, néhány elemző pedig teljes 1 százalékpontos mérséklést is elképzelhetőnek tart a Monetáris Tanács jövő hétfői ülésén.
CSABA LÁSZLÓ közgazdász, egyetemi tanár:
„A jegybank mozgástere meglehetősen szűk, jelentős kamatvágást nehéz elképzelni. A piaci folyamatokat nem a jegybank alakítja, a folyó fizetési mérleg 9 és az államháztartás 6 százalékos hiánya mellett csak a magas kamatszint »jóvoltából« hajlandóak a befektetők finanszírozni az országot. Egy nagyobb vágás amiatt sem indokolt, mert világszerte emelkednek a kamatok: a brit jegybank volt az első, amely szigorított, de az Egyesült Államokban is a beindult a kamatemelési trend. Önmagában a forint erősödése nem szabad, hogy befolyásolja a Monetáris Tanácsot. A jegybank célja egyértelműen az infláció letörése, a világszerte tapasztalható dezinflációs tendencia közepette a 7 százalék közeli magyar árindex rendkívül magas. Óriási feszültségnek tartom, hogy az igen erős forintárfolyam közepette is magas az infláció, a meggondolatlan kamatmérséklés pedig valutaválságba torkollhat. Amire szükség van, az békésebb politikai helyzet és a gazdaságpolitika hitelességének növelése révén az országkockázat csökkenése.”
