Figyelő Top 200 (2001): Internetgazdaság

Forradalminak minősíthető változások játszódtak le a hazai internetes piacon ez elmúlt egy évben, dacára számos kedvezőtlen fejleménynek. Az év elején például, hosszas huzavona után, befejezte működését az ingyenes internetes szolgáltató Kiwwi Kommunikációs Kft. – a tönkrement Kiwwi CEE Holding magyarországi leányvállalata -, amely másfél év alatt 120 ezer regisztrált felhasználót gyűjtött. A Matáv megszüntette átalánydíjas Mindenkinek csomagját és a 150 forintos kedvezményét. Ráadásul a távközlési piac liberalizációja sem hozta meg a kívánt eredményeket – az internetes szolgáltatók (ISP-k) továbbra sem részesülnek az őket megillető díjmegosztásból -, és a számítógépek árai is tovább emelkedtek.

Mindezek talán katasztrofális hatással is lehetettek volna az internetesek táborára, sőt jó néhány vállalkozásra is, ha az információs társadalomban bekövetkezett pozitív változások nem lennének visszafordíthatatlanok. A kormányváltás után újonnan megalakult Informatikai és Hírközlési Minisztérium ezért állapodott meg a legnagyobb távközlési szolgáltatókkal – a Matávval, a Vivendi Telecommal, a Monortellel, az Emitellel és a Hungarotellel – abban, hogy az internet-hozzáférési csomagokat és telefontarifákat az állam augusztus elsejétől támogatja. A minisztérium erre szánt büdzséje – amely az idén 1,3 milliárdra, jövőre pedig valószínűleg 3 milliárd forintra rúg – az egész ország területén lehetővé teszi majd a kedvezményes internetezést.
Jó hír, hogy az internet-előfizetések száma 2001-ben elérte a 322 ezret, ami rekordméretű, 40 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A vállalati szegmensben a nagyvállalatok kivétel nélkül rendelkeznek internetkapcsolattal. A középvállalkozásoknak a 85 százaléka, a mikro- és kisvállalkozásoknak pedig a 70-78 százaléka csatlakozik hálóra. Mindez néhány százalékos növekedést jelent, a gyarapodás tehát jórészt a lakossági előfizetésekből adódik. Sajnálatos módon azonban a hozzáférések számának bővülése nem növelte az internetet használók táborát: ez 2002 közepén 1,2 millióra tehető. Ez az alig 10 százalékos eredmény pedig már csaknem két éve stagnál, így mára ezzel a teljesítménnyel Magyarország Európában csupán Ukrajnát és Bulgáriát előzi meg. Románia már 2 százalékponttal túllépett hazánkon, Csehország pedig az elmúlt két évben 22 százalékos használati rátáját 28 százalékra növelte; az uniós átlag 40 százalékosra tehető.

Ezzel együtt itthon az ISP-k együttes nettó árbevétele 2001-ben elérte a 237 milliárd forintot. Ebből nagy valószínűséggel csupán 18-20 milliárdot tesz ki a tényleges internet-hozzáférési szolgáltatásokból eredő bevétel, és a társaságok jó része veszteséges is (vagy szépen szólva: befektetési szakaszban van). Az iparág erősödését jelzi azonban, hogy jelenleg mintegy 100 kisebb-nagyobb ISP működik, s foglalkoztatottaik száma immár meghaladja az 5 ezret. Az elkövetkező egy évben a piac jelentős koncentrációjára lehet számítani. A folyamat a vállalati szegmensben már el is kezdődött (itt a piac 70 százaléka már a három piacvezető kezében van: a Matáv-csoport részesedése 47 százalékos, a GTS 11, míg a PSINet 10 százalékot tudhat magáénak), a lakossági piacon pedig hosszú távon legfeljebb 10 szolgáltató számára van hely.

Sajátos színt képviselnek a hazai ISP-palettán az ingyenes szolgáltatók. A Kiwwi ugyan már nem létezik, de a 150 ezer regisztrált budapesti és környékbeli felhasználóval rendelkező Freestart ősztől országos hálózat kiépítésébe kezd, és csatlakozott a tarifa nélküli szolgáltatókhoz a Telnet Magyarország Rt., a Prím Média Kft. és az Index Rt. is (ezek egyelőre összesen néhány ezer felhasználóval dicsekedhetnek).

Az internetezők több mint négyötöde még mindig a hagyományos, telefonvonalon keresztüli hozzáférést veszi igénybe, míg 9 százalékuk ISDN vonalon, 5 százalékuk kábeltévé hálózaton, 1 százalékuk pedig bérelt vonalon csatlakozik a hálóra. A széles sávú hozzáférések aránya tehát még elhanyagolható, igaz, a kör egyre bővül: míg másfél évvel ezelőtt néhány százan használtak ilyen technológiákat, addig ma már több tízezresre tehető a számuk. A tíz fő felett foglalkoztató vállalatok közül ma Magyarországon 1100 internetezik ADSL kapcsolattal, közülük legtöbben a Matáv, a GTS és Vivendi szolgáltatását veszik igénybe.
Jelentős lépések történtek a hozzáférés új technológiáinak hazai bevezetésben is. A Cisco Systems Magyarország Kft. a balatonkenesei Marina Port vitorláskikötőben létrehozta az első nyilvános drótnélküli internetelérést lehetővé tévő “forró pontot”, ahol notebookkal vagy tenyérgépekkel sétálva huzal nélkül lehet a hálóra csatlakozni. A magyar tulajdonú EnterNet 2001 Kft. a feltárcsázós eléréssel megegyező minőségű, de drótnélküli hozzáférést kínál, és országos hálózat kiépítésbe kezdett. A CovySoft Networks Távközlési és Informatikai Kft. pedig 133 milliós beruházás keretében 20 településnek biztosít nagy sávszélességű műholdas internetelérést. Ami a GPRS-alapú internetezést illeti, e tekintetben hazánk nemcsak hogy nem marad le a fejlett világ mögött, hanem egyenesen meg is előzi azt: a Vodafone és a Westel mobilszolgáltatók GPRS roaming csomagjai lehetővé teszik, hogy a szolgáltatásukra előfizetők akár külföldön mobil-internetezve is eljuthassanak cégük belső hálózatába és elérhessék saját irodai alkalmazásaikat.

A tartalomszolgáltatói piacon korábban elkezdődött konszolidáció befejeződni látszik. Az Index tulajdonosi szerkezetének megváltozásával (a piacvezető portálban az idén tavasszal a Wallis-csoport szerzett tulajdont) immár az összes nagy szereplő (Origo, Startlap, Korridor, Stop) mögött stabil tulajdonos áll. Nem véletlen tehát, hogy az online reklámköltés – amely a Magyar Reklámszövetség jelentése szerint 2001-ben 2,3 milliárd forintot tett ki – 75 százalékban ezeknél a portáloknál kötött ki. A cégek egyébként 2001-ben több mint 50 százalékkal fordítottak többet online reklámokra, mint az azt megelőző évben.

Jókora növekedés jellemezte a hazai e-kereskedelmet is: 2001-ben az interneten keresztül lebonyolított nagykereskedelmi forgalom 31,5 milliárd forint volt, ami 66 százalékos növekedést jelent, míg a kiskereskedelmi cégek internetes eladásból származó bevétele megötszöröződött, elérve az 5,4 milliárd forintot. Ebből a hazai piacon jelenlévő mintegy 250 online bolt 3,2 milliárd forinttal részesedett. Mivel pedig e forgalom 85 százalékát két tucat kereskedelmi társaság bonyolítja, hamarosan e területen is szelekció és koncentráció esedékes; várhatóan csak néhány nagy portál marad majd meg.

Hasonló a fejlődés az e-bankolás területén is: csak az idei első negyedévben 18 százalékkal nőtt az internetes banki szolgáltatást használó lakossági és vállalati ügyfelek száma. Bár a növekedés üteme nemzetközi viszonylatban is figyelemreméltó, a magyar online banki piac fejlettsége még jóval elmarad a nyugat-európaitól. Itthon mintegy 175 ezer lakossági és 25 ezer vállalati internetes ügyfelet tartanak nyilván a felmérésben részt vevő pénzintézetek, ez pedig csupán a teljes ügyfélszám 6-8 százaléka, szemben a nyugat-európai 18 százalékkal. Magyarországon jelenleg 6 bank és 2 takarékszövetkezet nyújt folyószámla-szolgáltatást az interneten keresztül, míg egy pénzintézet befektetési jegyek értékesítésére használja ezt a csatornát. Ám további 3 nagybank és egy kisbank is jelezte már, hogy 2002 végéig elkezdi online működését is.