Sokan döntöttek úgy néhány éve, a Covid-járvány időszaka alatt, hogy kiköltöznek a fővárosból, és valamelyik agglomerációs városban telepednek le. Mára viszont ezt a jelek szerint többen megbánták, írja az Index a Balla Ingatlanra hivatkozva.
Az ingatlaniroda közölte, sok ügyfelük számolt be arról, hogy az agglomerációs családi házzal nem azt kapták, amire számítottak, így egyre többen jönnének vissza Budapestre. Ezt támasztja alá azt is, hogy egyre több az eladó ingatlan az agglomerációs településeken.
A cikkben azt írják, az agglomerációs ingatlankínálat most beindult bővülésének egyik meghatározó oka maga az agglomerációs életforma, mellyel nem minden kiköltöző tudott megbarátkozni. A legnagyobb problémát az ingázás, az autós közlekedés és a tömegközlekedés jelenti. Az ingázás ugyanis a nagy forgalom és a dugók miatt egyre fárasztóbb, és egyre több időt vesz igénybe, ráadásul a folyamatosan emelkedő üzemanyagárak miatt egyre költségesebb is.
A helyzet pedig csak romlik, hiszen egyre többen költöznek ki a Budapest környéki településekre, miközben az úthálózat egyáltalán nem igazodik a megnövekedett igényekhez. Jellemző probléma, hogy a bölcsődék, óvodák, iskolák kapacitásai nem követték a települések növekvő népességszámát, de a családoknak egyébként is sokszor vannak olyan speciális igényeik, melyek nem teszik megfelelő választássá a helyben elérhető intézményt.
A Balla Ingatlan szakértőinek tapasztalatai szerint az agglomerációs élet nehézségeit a budapesti társasházi lakásokból kiköltözők nem mérik fel kellőképpen.
Csak vágynak valamire, de sokszor még az is meglepi őket, hogy a kert és a ház fenntartása időt és pénzt emészt fel, és az is, hogy mennyivel magasabbak a költségei egy családi ház fenntartásának, felújításának, mint egy társasházi lakásénak
– fogalmaztak.
Emellett pedig sok esetben az sem feltétlenül érvényes, hogy egy agglomerációs környék csendes lenne, mert bizonyos részeken egyrészt jelentős autós forgalom bonyolódik, másrészt ott vannak a karbantartási tevékenységgel járó zajok – mint a fűnyírás, a flexelés –, vagy akár az állandó kutyaugatás.
Ezen tényezők is közrejátszanak abban, hogy az agglomerációban a valós tranzakciós árak – egy-egy komolyabb alku után – a budapesti ingatlanárakkal összehasonlítva elkezdtek közelíteni az úgymond reális, indokolt árhoz. Elmúlt ugyanis az az időszak, amikor a fővárosközeli településeken szinte azonosak voltak az ingatlanárak a szélső kerületekével. A kínálati árakban talán ez még nem annyira látszik, az eladási árakban azonban sokkal inkább – zárta az ingatlaniroda.
