Otthon

Mostoha piaci viszonyok esetén is jól őrzik értéküket a lakótelepi lakások

MTI/Vasvári Tamás
MTI/Vasvári Tamás
Bár a lakótelepi lakások forgalmát is megviselte a kereslet általános visszaesése, az áraik az elmúlt évben is tovább emelkedtek – tűnik ki a KSH és a NAV legfrissebb adataiból. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ezek az otthonok még mostoha piaci viszonyok esetén is jól őrzik az előnyös tulajdonságaikat, így bármikor lehet velük jó üzletet csinálni.

A lakáspiaci forgalom 2022-ben kezdődő visszaesése erőteljesen érintette a lakótelepeket is. Míg a teljes szektor tranzakciószáma ekkor egy év alatt 14,4 százalékkal mérséklődött, addig a lakótelepi lakásoknál 18,6 százalékos csökkenést regisztrált a KSH. Ez a részpiac súlyát is visszavetette kissé, míg 2021-ben az összforgalom 13,2 százalékát adták a lakótelepi otthonok, addig 2022-ben már csak 12,5 százalékát.

Ám egyes városokban, illetve fővárosi kerületekben a lakótelepi adásvételek markánsan jelennek meg a lakáspiacon. Közöttük a legnagyobb forgalmat 2022-ben Miskolcon regisztrálták, ahol az ezret is meghaladta a lakótelepi tranzakciók száma. Néhány tucatnyival maradt csak el mögötte Budapest III. kerülete, s követte őket – egyenként 500-900 adásvétellel – sorrendben Debrecen, Pécs, Szeged, majd még Győrt megelőzve három fővárosi kerület (IV., XV., XI.).

Noha a kereslet csökkent, az árak emelkedése tavaly is folytatódott. A NAV által közölt adatok szerint a lakótelepi lakások – némileg elmaradva az általános piaci ütemtől – 15 százalékkal drágultak egy esztendő alatt. Így mára az átlagos négyzetméteráruk meghaladja országosan az 540 ezer, a fővárosban pedig a 740 ezer forintot. Ezek az átlagok azonban igen jelentős különbségeket fednek el. A nagyobb forgalmat mutató lakótelepek közül a legolcsóbb és a legdrágább átlagára között közel kilencszeres a különbség.

Az elmúlt évben fordult elő először – hívja fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője –, hogy nem csupán néhány adásvételnél érték el az 1 milliós négyzetméterárat, hanem egy egész lakótelep forgalmi átlagára is meghaladta ezt az értéket. Ez először az újbudai Lágymányosi lakótelepnek (1,026 millió Ft/m2) sikerült, ami még blokkos technológiával épült. Ám az elemző úgy számol, hogy jövőre egy igazi paneles, a – ma második legdrágább (953 ezer Ft/m2), s ugyancsak fővárosi, III. kerületi – Pók utcai lakótelep is túllépheti a milliós álomhatárt.

Az olyan városok, városrészek között, melyekben jelentősebb volt a lakótelepi forgalom az elmúlt évben, jellemzően a budapesti kerületek a legdrágábbak. Közülük a XI. kerületben alakult ki a legmagasabb átlagos négyzetméterár (890 ezer Ft), kevéssel maradt el ettől a XIII. kerület (863 ezer Ft). Mögöttük a fővárosi középmezőny felső traktusához tartozik a IX. (814 ezer Ft), a III. (762 ezer Ft) és a XIV. kerület (760 ezer Ft). Budapest legolcsóbb részein, a város délkeleti negyedében a 700 ezret sem éri el a lakótelepek átlagos kerületi négyzetméterára. Ide tartozik Kőbánya, Pestszentlőrinc-Pestszentimre, valamint Csepel, s a sor végén Pesterzsébet a maga 618 ezer forintos átlagos négyzetméterárával.

A pesterzsébetinél már néhány vidéki városban is magasabb fajlagos áron forognak a panellakások. A nagyobb forgalmúak közül Debrecen a csúcstartó 628 ezer forintos átlaggal, alig lehagyva Veszprémet (624 ezer Ft). Az élmezőnyhöz tartozik még Székesfehérvár (597 ezer Ft), Sopron (592 ezer Ft) valamint Győr (575 ezer Ft). Ám ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a fővárosi agglomerációban van néhány, az előbb említetteknél kisebb forgalmú település, illetve lakótelep, ahol a kialakult árak inkább a fővárosi viszonyokat tükrözik. Erre példa Budaörs, ahol 856 ezer forintos átlagos négyzetméteráron keltek el az elmúlt évben a panellakások.

Ezzel szemben számos vidéki városban ennek harmadáért-negyedéért cserélnek tulajdonost a lakótelepi otthonok. E szempontból a legolcsóbb Komló, Salgótarján illetve Ózd, melyekben a 200 ezer forintot sem éri el az átlagos négyzetméterár.

Egy-egy városon belül is nagy különbségek lehetnek az egyes lakótelepek komfortjában és presztízsében, amit a kialakult árak is tükröznek, így ezek közül a népesebbeket külön-külön is érdemes vizsgálni. E szerint Budapesten a már említett Lágymányosi, valamint Pók utcai lakótelepek után a legdrágább a Fiastyúk utcai lakótelep (899 ezer Ft) a XIII. kerületben, továbbá a Gazdagréti (878 ezer Ft) és a Kelenföldi (873 ezer Ft) lakótelep Újbudán. A legolcsóbbak a már ugyancsak említett délkeleti negyedben találhatók: a XX. kerületben a Pesterzsébet-városközponti lakótelep (611 ezer Ft), a XVIII. kerületben a Havanna lakótelep (619 ezer Ft) és a XXI. kerületben az Erdősor utcai lakótelep (626 ezer Ft).

A vidéki nagyvárosok között, a már említett Budaörsi lakótelep után Debrecené a legdrágább lakótelep: a Sestakerti / Vénkerti otthonokat átlagosan 722 ezer forintos négyzetméteráron adták-vették az elmúlt évben. Ezzel megelőzték a sorban következő Veszprém Cserhát (711 ezer Ft), Székesfehérvár Szedreskerti (662 ezer Ft) és Győr Kígyó utcai (624 ezer Ft) lakótelepet. Ezekkel szemben Ózdon hatodáron is lehet panellakást venni, ott található ugyanis az ország három jelenleg legolcsóbb lakótelepe: a Régi Béke (117 ezer Ft), a Vasvári úti (130 ezer Ft) és a Béke (148 ezer Ft).

A lakótelepi otthonok piacának jövőjét illetően az OTP Ingatlanpont vezető elemzője azt tartja a legfontosabbnak, hogy a panellakások jól őrzik az értékeiket. Arra stabilan lehet számítani, hogy jellemzően jó a lakótelepek közlekedése, élhető a lakások belső elrendezése, kiszámíthatóak a fenntartási költségeik, és általában olcsóbbak is, mint a környező téglalakások. Így mindig is alkalmasak lesznek akár befektetésnek, akár kezdőlakásnak, s ezért értékőrző, jó vételek lehetnek.

Kapcsolódó
Januárban 10 ezer forinttal nőtt az átlagos albérleti díj Budapesten
Ez részben magyarázható azzal, hogy a reálbérek idén pozitív tartományba kerülnek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik