A hőszivattyúk lakáscélú alkalmazása relatíve új technológiának számít a piacon, energiatakarékossági előnyei miatt viszont egyre népszerűbbek. Ez részben annak köszönhető, hogy az újépítésű házak hőigénye ma már minimális, ráadásul 2021. január elseje után használatbavételi engedélyt kapó ingatlanoknál az új szabályok értelmében az épület energiaigényének (lakóépületek esetében elsősorban a fűtés, a használati melegvíz és az ezek előállításához szükséges áramfelhasználás) 25 százalékát megújuló energiaforrásból kell fedezni.
A hőszivattyúknak több fajtája is létezik:
- A talajszondás hőszivattyú esetében a szondát 100-120 méteres furatokba helyezik, és a mély talaj hőjét hasznosítva fűtésre és hűtésre használják. Ez a leghatékonyabb hőszivattyús technológia, de ez jár a legmagasabb beruházási költséggel is egyben.
- A talajkollektoros hőszivattyúk a felső talajréteg hőjét hasznosítják. Ennek a megoldásnak a telepítése is komolyabb beruházási költséget jelent (többek között a jelentős talajmunkák miatt is).
- A levegős hőszivattyú értelemszerűen a környezeti levegőből nyeri ki az energiát. Könnyen és gyorsan telepíthető szinte bárhová, nem igényel komolyabb előkészületeket és a többihez viszonyítva a beruházási költsége is a legalacsonyabb.
A levegős hőszivattyú kültéri egysége kívülről pontosan úgy néz ki, mint egy klímaberendezésé. Minél hidegebb a külső levegő hőmérséklete, annál nehezebben tudja felfűteni a rendszert, így a megfelelő típus kiválasztására nagy figyelmet kell fordítani.
A hőszivattyú fűteni és hűteni is képes, sőt igény esetén a használati vízmelegítés is megoldható vele. Energiatakarékossági szempontból kiváló, hiszen a szezonális hatásfoka, azaz a teljes fűtési időszakra vetített valós üzemállapota hatékonysága egy 30 éves kazánhoz viszonyítva akár 80, egy 5-10 éves kazánhoz képest akár 50, egy kondenzációs kazánhoz mérten pedig körülbelül 35 százalékkal is jobb lehet. Ezáltal a beruházók jelentős összegeket spórolhatnak meg a hőszivattyúval a rezsiben
– mondta Kardos Géza, az Immergas műszaki osztályának vezetője.
Az Immergas 2012 óta forgalmaz levegő-víz hőszivattyúkat, és tapasztalataik szerint az új házat építő fiatalabb generáció, illetve a nyugdíj előtt állók körében nagyon felkapott. Előbbieknél az új, korszerű lakóépületek alacsony energiaigényéhez kiválóan alkalmazhatók a hőszivattyúk, utóbbiaknál ugyanakkor egy már meglévő épület esetében is jelentősen csökkenthetők a havi költségek.
A szakember megemlítette azt is, tévhit, hogy a hőszivattyút csak újépítésű házaknál lehet telepíteni, hiszen azok a régi ingatlanok esetében sincsenek kizárva: az Immergas hőszivattyúkhoz egyszerűen lehet akár már meglévő gázkészülékeket is csatlakoztatni. Ezzel úgynevezett integrált rendszereket tudunk kialakítani, ahol a hőszivattyú csak akkor kapcsolja be a gázkészüléket, ha nagyon hideg van.
Új fűtési rendszer vagy nagyobb korszerűsítés esetén lehetőség van hibrid hőszivattyúk beépítésére is. Ezek egy készülékbe összeépítve tartalmazzák a hőszivattyú beltéri egységét és a legkorszerűbb kondenzációs kazánt. Sokan a magasabb melegvíz-komfort miatt választják a hibrid megoldást, mivel a gázkészülék jóval gyorsabban képes nagy melegvíz-igényt kielégíteni, ugyanakkor egy hibrid hőszivattyú nyári üzemmódban egyidőben (párhuzamosan) is képes a lakás hűtését és melegvíz-igényét biztosítani. Nem utolsó sorban az üzembiztonság is fontos szempont: egy integrált vagy hibrid hőszivattyús rendszer képes automatikusan váltani a két üzemmód között, ha az egyik esetleg meghibásodna.
Kiemelt kép: Immergas
