A Nézőpont Intézet második negyedéves híradóelemzéseinek adatai alapján összesen 11.235 szereplő álláspontja jelent meg a magyar vonatkozású politikai hírekben a különböző csatornák híradóiban. 2016 második negyedéve során ismételten a kormány álláspontja szerepelt a legtöbb alkalommal a politikai tudósításokban: az összes megjelent szereplő 24,5 százaléka a végrehajtó hatalomhoz kötődött. Hasonlóan az előző negyedévhez, az adatot jelentősen befolyásolta, hogy a híradók napirendjén továbbra is számos olyan ügy jelent meg, amelyeket a kormányzat szereplői tematizáltak vagy véleményeztek. Így például továbbra is meghatározó téma maradt a bevándorlás, migránskérdés és a kormány ezzel kapcsolatos intézkedése, de emellett megjelent számos kormány által napirendre hozott gazdasági, és szakpolitikai hír is, így például a beruházások és az oktatáspolitikai és egészségügyi átalakítások, változtatások.
Az ellenzéki pártok megjelenési aránya az M1, az ATV és az Echo TV hírműsoraiban nőtt, míg az RTL Klub, a TV2 és a HírTV híradójában csökkent a vizsgált tavaszi időszakban. Az ATV adásában volt a legmagasabb az ellenzéki megjelenések paritásos aránya: 55,8 százalék. Szintén magas volt az ellenzéki pártok megjelenési aránya a HírTV-n, ezen a csatornán ezeknek a pártoknak a paritásos mutatója 45 százalék volt. A hírcsatornát az RTL Klub követte, ahol az ellenzék a kormány-kormánypártok-ellenzék vonatkozásban 41,7 százalékos részt képviselt. Hasonló volt ez az arányszám az állami M1 híradójában: 41 százalék.
Aki sok kormányzati megszólalóra vágyik, az Echo TV-n találja a legtöbbet
A kormányzati megjelenések aránya az Echo TV adásában volt a legmagasabb, 64,5 százalék. A sort az TV2 és az RTL Klub folytatta 53,4 és 45,9 százalékos mutatóval. Hasonló arányt ért el az M1 és a HírTV, előbbinek 45,4 százalék, míg utóbbinak 45,5 százalék volt a kormányzati megjelenések aránya a paritásos vizsgálatban.
Pártok közül a legtöbbször a szocialisták szólalhattak meg
A pártok közül a különböző csatornák híradóiban a legtöbb megjelenési lehetőséget ismét a szocialista párt kapta, a Fidesz a második, míg a Jobbik a harmadik helyen végzett. Az ATV adásában volt a legmagasabb az ellenzéki megjelenések aránya, míg a kormány arányaiban itt kapta a legkevesebb megjelenési lehetőséget. A második legalacsonyabb kormányzati megjelenési arány az RTL Klub híradójában volt mérhető – áll a Nézőpont Intézet elemzésében.
Az LMP miatt is sok pártpolitikai hír jelent meg
2016 második negyedévében főként annak köszönhetően, hogy a Jobbik és az MSZP is tisztújítást tartott, emellett Schiffer András lemondásával az LMP kapcsán is napirendre kerültek a párt belső ügyeit taglaló tudósítások, a vizsgált csatornákon megjelent hírek legnagyobb csoportját az előző negyedévekkel ellentétben már nem a külpolitikai és szakpolitikai hírek alkották, hanem a pártpolitikai hírek. Míg a külpolitikai hírek megjelenésének aránya csupán 13,1 százalék, a szakpolitikai híreké pedig 21,7 százalék volt, addig a pártpolitikai hírek 23,5 százalékos mutatóval rendelkeztek. Az említett okok miatt a vizsgált pártok álláspontja kiemelkedően sokszor jelent meg pártpolitikai témájú tudósításokban. Mindegyik esetében 50 százalék körüli, vagy afeletti volt
ez az arány. A megjelenéseinek legnagyobb részében pártpolitikai ügyekben a Jobbik politikusai szólaltak meg, a párt megjelenéseinek 76,1 százaléka tartozott a pártpolitikához.
Jobbikos balhék és az MSZP tisztújítása a TOP-listán
A Nézőpont Intézet második negyedéves híradóelemzése egyébként hangsúlyosan foglalkozik azzal, hogy a Jobbik hosszú ideje nem képes egyetlen társadalmi ügyet sem tartósan napirenden tartani, mindeközben a baloldali pártokhoz hasonlóan a Jobbik belső ügyei és a párt politikusainak botrányai megjelentek a közbeszédben. Az elemzés ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a Jobbik tisztújítása, Novák Előd kizárása és Volner János ügyei azt eredményezték, hogy a második negyedévben a radikális párt megszólalásainak 76 százaléka – más párt esetében ez a mutató lényegesen alacsonyabb – pártpolitikai ügyekhez kapcsolódott. Szakpolitikai, gazdaságpolitikai vagy éppen külpolitikai kérdésekben így alig tudtak véleményt alkotni a párt politikusai. Ennek eredményeként májusban és júniusban is uralták a Jobbik belső ügyei az esti hírműsorok napirendjét, mind a két hónapban felkerültek a párt botrányai a tíz legtöbb megjelenést generáló ügycsoportok listájára. Júniusban, főként a dunaújvárosi időközi választásnak és az MSZP tisztújításának köszönhetően pedig már a baloldali pártok belső ügyei is megjelentek ezen a TOP-listán.
A TV2 és a közmédia gyártja a leghosszabb műsorokat
A Nézőpont elemzése szerint a leghosszabb összesített időtartammal – 87 óra 9 perc – a korábbi negyedévekhez hasonlóan ismét a TV2 Tények című műsora rendelkezett. A második helyen továbbra is az M1 szerepelt, közel 85 órás műsoridővel. Az RTL Klub esti híradójának hossza 74 óra 54 percet tett ki, amely közel azonos az előző negyedévben mért értékkel. A HírTV 7 órakkor kezdődő hírműsorának összesített hossza 60 óra 57 perc volt, így jelentősen megelőzte az ATV fő, 9 órakor kezdődő híradóját, amelynek összesített időtartama 45 óra 23 perc volt a második negyedévben. Az Echo TV vizsgált hírműsora pedig 30 óra 52 percet tett ki ebben az időszakban.
A híradók teljes időtartamát havi bontásban vizsgálva nem tapasztalható a legtöbb csatorna esetében jelentős ingadozás a hírműsorok időtartamát illetően. Egyedül az M1 esetében volt mérhető változás a májusi hónapban műsoridő tekintetében, így ebben a hónapban az állami fenntartású hírtévé híradója volt a leghosszabb.
Az ATV és az Echo TV gyártotta a legkevesebbet
Az eddigi trendeknek megfelelően, ismételten a TV2-n jelent meg a legtöbb tudósítás, összesen 3.003 darab. A kereskedelmi csatorna híradóját szorosan követte az M1, a csatornán összesen 2.087 tudósítás kapott helyet a második negyedévben. A harmadik legtöbb tudósítása ismét az RTL Klub hírműsorának volt, összesen 2.551 darab. Nem sokkal maradt el az RTL Klubtól a HírTV, ahol összesen 2.523 hírről számoltak be a vizsgált időszakban. Az ATV jelentősen elmaradt tudósításainak számát tekintve, a csatorna esti híradójában mindössze 1.674 hír kapott helyet. A legkevesebb hír az Echo TV felületén jelent meg a második negyedévben, összesen 1.034 darab – állapította meg az elemzés.
A legtöbb migránsozós hírt az Echo Tv és az állami M1 szolgáltatta
A második negyedévben összesen 4.931 magyar vonatkozású politikai hír jelent meg a vizsgált csatornák híradójában, így a politikai hírek aránya 36,3 százalék volt. A legnagyobb politikai híraktivitás áprilisban alakult ki, ekkor az összes tudósítás 40,8 százaléka foglalkozott magyar vonatkozású politikai eseménnyel. Júniusban 36,3 százalék volt ez az arányszám, míg májusban volt a legalacsonyabb, 33,9 százalék.
A bevándorlással kapcsolatos és politikai vonatkozással nem rendelkező hírek aránya az Echo TV-n volt a legmagasabb, 8,3 százalék. Az M1 hírműsorainak 8,2 százalékát tették ki a migránsokkal kapcsolatos hírek. A HírTV és az ATV esti híradóiban ennek a témának az aránya jóval alacsonyabb volt: előbbinél 3,8 százalék, míg utóbbinál 2,2 százalék.
A kereskedelmi tévék a bevándorlás helyett a kékhírekre fókuszáltak
Ebben a negyedévben is a kereskedelmi csatornák híradói foglalkoztak legkevésbé a migráns témáavl. Míg az RTL Klub híradójának 1,6 százaléka, addig a TV2 műsorának 1,1 százaléka szólt a belpolitikai vonatkozással nem rendelkező, bevándorlással kapcsolatos hírekről. Hasonlóan az eddigi negyedévekhez, ismételten a kereskedelmi csatornákon volt a legmagasabb a balesetekkel és bűnügyekkel foglalkozó tudósítások aránya. Április és június között a TV2 híradójában 1.174 ilyen jellegű bejátszás hangzott el, amely az összes tudósítás 39,1 százalékát jelentette, ez közel 4 százalékpontos csökkenést jelent az előző negyedévhez képest. Az RTL Klub híradójában ezzel szemben enyhe növekedést tapasztalt a Nézőpont, a kékhírek aránya az első negyedéves 28,6 százalékot követen 29,1 százalék volt ezen a kereskedelmi csatornán. A két említett csatornát a HírTV követte, ahol a kékhírek szintén számottevő részét képezték az esti híradóknak, a hírcsatornán 9 százalék volt ennek a témának az aránya. A HírTV-t az ATV követte, itt 6,8 százalékos arányt képviseltek a balesetekkel és bűnügyekkel foglalkozó tudósítások, míg az M1 híradójában csupán 3,2 százalékot, az EchoTV műsorában pedig 1,8 százalékot.
Bulvárosodik a TV2-n a Tények
2016 második negyedévében – az előző negyedévvel ellentétben – a TV2 Tények című műsorában arányaiban és nominálisan is több bulvár tartalom jelent meg, mint az RTL Klub hírműsorában. A TV2 műsorában így 9,4 százalék, míg az RTL Klubon 6 százalék volt a bulvár hírek aránya. Az ATV műsorában összesen 41 ilyen jellegű hír kapott helyet, ami 2,4 százalékos aránynak felel meg. A többi csatornán csak elvétve találkozhattak a nézők bulvárhírekkel: az M1 a három hónap során mindössze 44 bulvárhírt közölt, a HírTV 10, míg az Echo TV híradójában csak 2 ilyen jellegű tudósítás kapott helyet.
A legtöbb külföldi hírt az RTL szolgáltatta
A külföldi hírekkel foglalkozó bejátszások aránya már nem az ATV-n volt a legmagasabb, hanem az RTL Klubon. Itt 17,6 százalékot tettek ki ezek a hírek, szorosan mögötte 15,4 százalékkal az ATV állt. A HírTV híradójában 14,6 százalékban fordult elő külföldi tudósítás, míg az Echo TV-n ez az arány 13,5 százalék volt. A legalacsonyabb mértékben a TV2-n és az M1-en voltak jelen külföldi hírek, előbbinél 10,8 százalékban, utóbbinál pedig 12,5 százalékban.
Gazdasági hírek tekintetében a HírTV volt az élen
A politikai vonatkozással nem rendelkező gazdasági hírek a legmagasabb arányban a HírTV műsorában jelentek meg, itt az arányuk 7,9 százalék volt. A HírTV-t a TV2 követte 3,9 százalékkal, míg az Echo TV-n 3,6, az RTL Klubon pedig 2,4 százalék volt az ilyen jellegű hírek aránya. Az ATV és a közszolgálati hírcsatorna esetében alacsonyabb volt a gazdasági tudósítások aránya: előbbin 2,2 százalék, míg az utóbbin 1,9 százalék.
A kulturális témáknak alig jut műsoridő
Alacsony volt a kulturális ügyekkel kapcsolatos tudósítások aránya a vizsgált csatornákon. Legmagasabb arányban az M1 foglalkozott kulturális eseményekkel, tudósításainak 3,1 százaléka volt ilyen jellegű. 2,1 százalékos arányban foglalkozott a témával az Echo TV, amelyet az RTL Klub követett 1,3 százalékkal. Hasonlóan alacsony érték volt mérhető az HírTV és az ATV esetében: 0,7 százalék. A
legkevésbé a TV2 foglalkozott kulturális jellegű témákkal, az ilyen jellegű tudósítások aránya itt 0,6 százalékon zárt.
A foci-Eb is átírta a híradókat, pláne a közmédia esetében
A labdarúgó Eb-nek köszönhetően minden csatornán kitüntetett szerepet kaptak a sporthírek. A sporteseményekről beszámoló tudósítások aránya az M1 hírműsorában volt a legmagasabb, 20,9 százalék, míg a HírTV esetében 11,7 százalék. Szintén magas, 10,6 százalék volt a sporthírek aránya az ATV-n, amelyet az Echo TV követett 7,8 százalékkal. A két kereskedelmi csatornán alacsonyabb volt ez a mutató: a TV2-n 7,5 százalék, az RTL Klubon 6 százalék. A helyi ügyekkel legnagyobb arányban a TV2 foglalkozott, a csatorna híradójában elhangzott tudósítások 5,4 százaléka volt e kategóriába sorolható.
A kékhírek (balesetek, bűnügyek) aránya valamelyest csökkent az előző negyedévhez képest a TV2-n, míg az RTL Klubon enyhe növekedés volt mérhető. A balesetekkel és bűnügyekkel foglalkozó tudósítások mellett a bulvárhírek aránya is ezen a két csatornán volt jelentős, így az előző negyedévhez hasonlóan már a másik kereskedelmi csatornánál is megfigyelhetjük a bulvár és kékhírek
erős dominanciáját.
Jobbikos balhék és az MSZP tisztújítása a TOP-listán
A Nézőpont Intézet második negyedéves híradóelemzése egyébként hangsúlyosan foglalkozik azzal, hogy a Jobbik hosszú ideje nem képes egyetlen társadalmi ügyet sem tartósan napirenden tartani, mindeközben a baloldali pártokhoz hasonlóan a Jobbik belső ügyei és a párt politikusainak botrányai megjelentek a közbeszédben. Az elemzés ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a Jobbik tisztújítása, Novák Előd kizárása és Volner János ügyei azt eredményezték, hogy a második negyedévben a radikális párt megszólalásainak 76 százaléka – más párt esetében ez a mutató lényegesen alacsonyabb – pártpolitikai ügyekhez kapcsolódott. Szakpolitikai, gazdaságpolitikai vagy éppen külpolitikai kérdésekben így alig tudtak véleményt alkotni a párt politikusai. Ennek eredményeként májusban és júniusban is uralták a Jobbik belső ügyei az esti hírműsorok napirendjét, mind a két hónapban felkerültek a párt botrányai a tíz legtöbb megjelenést generáló ügycsoportok listájára. Júniusban, főként a dunaújvárosi időközi választásnak és az MSZP tisztújításának köszönhetően pedig már a baloldali pártok belső ügyei is megjelentek ezen a TOP-listán.
Pártok közül a legtöbbször a szocialisták szólalhattak meg
A pártok közül a legtöbb megjelenési lehetőséget ismét a szocialista párt kapta, a Fidesz a második, míg a Jobbik a harmadik helyen végzett. Az ATV adásában volt a legmagasabb az ellenzéki megjelenések aránya, míg a kormány arányaiban itt kapta a legkevesebb megjelenési lehetőséget. A második legalacsonyabb kormányzati megjelenési arány az RTL Klub híradójában volt mérhető – áll a Nézőpont Intézet elemzésében.
Az LMP miatt is sok pártpolitikai hír jelent meg
2016 második negyedévében főként annak köszönhetően, hogy a Jobbik és az MSZP is tisztújítást tartott, emellett Schiffer András lemondásával az LMP kapcsán is napirendre kerültek a párt belső ügyeit taglaló tudósítások, a vizsgált csatornákon megjelent hírek legnagyobb csoportját az előző negyedévekkel ellentétben már nem a külpolitikai és szakpolitikai hírek alkották, hanem a pártpolitikai hírek. Míg a külpolitikai hírek megjelenésének aránya csupán 13,1 százalék, a szakpolitikai híreké pedig 21,7 százalék volt, addig a pártpolitikai hírek 23,5 százalékos mutatóval rendelkeztek. Az említett okok miatt a vizsgált pártok álláspontja kiemelkedően sokszor jelent meg pártpolitikai témájú tudósításokban. Mindegyik esetében 50 százalék körüli, vagy afeletti volt
ez az arány. A megjelenéseinek legnagyobb részében pártpolitikai ügyekben a Jobbik politikusai szólaltak meg, a párt megjelenéseinek 76,1 százaléka tartozott a pártpolitikához.
A részletes elemzést a Nézőpont Intézet oldaláról töltheti le.
