Idén a KRESZ Park és a Szinyei Merse Pál egyik legismertebb festményét idéző BalloonFly környezetének területe újult meg, jövőre pedig a Magyar Zene Háza mögötti zöldfelületi fejlesztések kezdődnek el, valamint elindul az új Nemzeti Galéria építése is – mondta el Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója hétfőn, a Városligetben tartott sajtótájékoztatón.
A századfordulón nagy népszerűségnek örvendő városligeti léghajózás 2021 elején tért vissza a Ligetbe, mégpedig részben a korábban az MTVA vezérigazgató-helyetteseként is dolgozó, a közmédia mellett a TV2, illetve a Viasat3 megrendelésére is műsorokat gyártó Závodszky Zoltánnak köszönhetően. Az átalakulás átrajzolta az 1813 és 1816 közt a világ első közparkjaként megszületett Városliget egyik utolsóként megmaradt eredeti elemét, a Mimóza-dombot.
A Városliget legújabb fejlesztéseként több mint 3000 négyzetméteren újult meg a ballon környékének zöldfelülete, elkészült az új úthálózat, új utcabútorokat helyeztek ki, 1500 különböző cserjét és növényt ültettek el, és félezer évelővel színesedett a környék
– emelte ki Gyorgyevics, majd arról beszélt, hogy a Nemzeti Galéria megépítésével „zárókő kerül a liget kulturális fejlesztéseire is”.
A jelenleg a Budavári Palotában működő kulturális intézmény ügye hosszú évek óta csúszik már: a témában korábban született cikkeink egyike szerint az építéshatósági rendszerben 2022. december 20-án indult el egy tervcsomag az építési engedély felé, amin a Várból rég elköltöztetni vágyott, a jövőben a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesített, modern kori kollekcióját egy fedél alatt bemutatni vágyó intézmény rajzai látszanak.
Az alig néhány nappal korábban véglegesített lapokon egy három pinceszinttel rendelkező, négyemeletes épület látszik: a Pritzker-díjas japán SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda kettőse által 2015 telén elnyert megbízás eredményéről korábban már számos látványtervet közöltek, de minden esély megvolt arra, hogy a véglegesnek szánt tervdokumentáció azonban csak ekkorra – ötödik nekifutásra – szülessen meg.
Az akkor általunk nyilvánosságra hozott tervek szerint a múzeumépület a terepszint felett 13.438, az alatt 11.909 négyzetmétert foglalna el, belsejében pedig összesen több mint 53 ezer négyzetméternyi bejárható teret rejtene.
Az üveg mellett süttői mészkő, finombeton-, illetve látszóbeton-felületek által dominált múzeumépület megszületését ellenző hangok azóta sem csillapodtak, a tervezés azonban Baán László 2020-as ígérete – „Mivel a Főváros nem támogatja, mi nem építkezünk” – ellenére tovább folytatódott, költségei pedig az eredetileg erre szánt összeg sokszorosára nőttek.
Ezt a folyamatot maga Orbán Viktor miniszterelnök is mindvégig teljes mellszélességgel támogatta, hiszen röviddel a 2022-es választási győzelme után, a Néprajzi Múzeum ünnepélyes átadásán kijelentette:
Még, még, még, Európa legnagyobb kulturális beruházásának teljesen el kell készülnie. Úgy érzem, megkaptuk a felhatalmazást a teljes program megvalósítására,
Baán ekkor hozzátette: már csak a megfelelő közbeszerzéseket kell kiírni, a munkák pedig épp ezért már 2023 folyamán elindulhatnak.
Ez végül nem így történt, igaza lett tehát Karácsony Gergelynek, aki már az előző évben arról beszélt, hogy csodálkozna, ha a kormánynak 2023-ban vagy 2024-ben lenne elég pénze a munkák elindításához.
A Városliget Zrt. 2023 januárjában, egy korábbi írásunk megjelenése után kijelentette: valóban a kiviteli tervek elkészülése miatt volt szükség az építési engedély pontosítására, a munkák azonban csak „a nemzetközi- és az ezzel összefüggően alakuló hazai gazdasági környezet kedvezőbbre fordulása esetén” kezdődhetnek meg. Az engedélykérés végül nem is kapott zöld utat, azt ugyanis Budapest Főváros Kormányhivatala az építtető kérelmére 2023. január 7-től maximum hat hónapra szüneteltette – tudtuk meg később.
Budapest vezetése kapott az alkalmon, így újra csak jelezték, hogy nem értenek egyet az építési engedéllyel, valamint azt is, hogy 2020 októberében egy rendelettel törölték a Galéria építési helyét a Városliget területéről.
Ez nyilván senkit sem hatott meg, hiszen a kormány rég dédelgetett álma kiemelt státuszt élvezett, a Fővárosi Önkormányzat azonban a rend kedvéért alkotmányossági aggályokat is megfogalmazott, majd hozzátette: a UNESCO által többször is kifogásolt – a világörökségi terület védőzónájában lévő – beruházás az OTÉK-ben, illetve az építési törvényben foglaltakkal is szembemegy, de az önkormányzati törvényt is súlyosan sérti, mivel ellehetetleníti, hogy a települések saját területükön meghatározhassák az építési szabályokat.
A világ első, Christian Heinrich Nebbien által tervezett közparkjába (1813–1816) szánt kulturális negyed létrehozását miniszteri biztosként irányító, 2004 óta a Szépművészeti Múzeumot is irányító Baán 2023 májusában aztán elmondta: ha enyül végre az energiaválság, illetve javul a világgazdaság állapota, akkor 2024–2025-ben megindulhatnak a munkák, a Budapest ostroma során elpusztult Iparcsarnok, illetve a Petőfi Csarnok helyére tervezett óriás jogerős építési engedélyét azonban csak 2023 szeptemberére sikerült megszerezni.
A területrendezés, majd az alapozási munkák elindulását az állami beruházások felfüggesztésére vonatkozó kormányhatározat is gátolta, ez pedig még most is érvényben van, hiszen a kormány továbbra sem hozott egyedi döntést a már 2020-ra is közel háromszorosára (26-ról 73 milliárdra) drágult projekt esetében való feloldásról.
Kérdés, hogy ez a közeljövőben megtörténik-e majd, illetve az is, hogy a számos, továbbra is rendeletek által blokkolt beruházás közül valóban épp ezt fogják-e folytatni, így valóban sikerülhet-e tartani a 2028-as átadási határidőt.
