A 2012 óta folyó Liget-projekt nyomán a világ első közparkja, a Városliget területén az elmúlt évben a Magyar Zene Háza, illetve az új Néprajzi Múzeum kapui is megnyíltak, vannak azonban a tervnek olyan részei, amik nem valósultak meg: a megfeneklett Biodóm mellett az Új Nemzeti Galéria sorsáról sem lehetett tudni semmit – egészen mostanáig.
A hatósági építési engedélyezési rendszerben
ami a Budavári Palotából rég elköltöztetni vágyott, a jövőben a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesített modern kori kollekcióját együtt bemutató intézmény új otthonának rajzait rejti.
A december 16-án véglegesített lapokon egy három pinceszinttel rendelkező, négyemeletes épület látszik: a Pritzker-díjas japán SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda kettőse által 2015 telén elnyert megbízás eredményéről korábban már számos látványtervet közöltek, véglegesnek szánt tervdokumentáció azonban jó eséllyel éveken át nem készült.
Ha a Kormányhivatal nem talál kivetnivalót a részben publikusan is elérhető, anonimizált – a tervezők nevét nem mutató – tervekben, akkor az idei évben akár meg is kezdődhetnek a Petőfi Csarnok helyén tervezett építési munkálatok.
Kérdés persze, hogy a most engedélyért futó csomag a végleges rajzokat foglalja-e magában, hiszen az építési rendszer szerint különböző verziók korábban már több alkalommal is zöld utat kaptak:
a tavalyi évben azonban újra korrekciókra volt szükség, így
A rajzokról néhány eddig nem ismert részlet is kiderül: eszerint a tetőtéri teraszokkal, illetve szárazságtűrő, kevés karbantartást igénylő növényekkel telepíthető extenzív zöldtetővel rendelkező, a Zichy Mihály út felőli oldalán egy 188 férőhelyes kerékpártárolóval is kiegészített épület
- a terepszint felett 13 438, az alatt 11 909 négyzetmétert foglal majd el,
- bejárható terei összesen 53 103 m²-t tesznek majd ki,
- legmagasabb pontján 31,29 méterrel fog a járókelők fölé magasodni.
Az üveg mellett süttői mészkő, finombeton, illetve látszóbeton felületek által dominált múzeumépület megszületését ellenző szakemberek, így táj- és városépítészek szava az elmúlt években egyre erősebbé vált, a 2019-es főpolgármester-választáson győztes Karácsony Gergely programjának pedig fontos részét képezte a Városliget ügye, hiszen kijelentette:
A nyilvánosság előtt újratárgyaljuk a Liget-projektet, a Városligetet közparkként újítjuk meg, a múzeumi épületeknek pedig máshol keresünk új helyet.
Az ígéretről rövidesen egyértelművé vált, hogy nem tartható, hiszen annak ellenére, hogy az elsőként lapunkhoz eljuttatott javaslatcsomagban fontos gondolatok voltak, a két fél nem tudott együttműködni.
Baán László 2020 februárjában a Népszavának még így fogalmazott:
Mivel a Főváros nem támogatja, mi nem építkezünk. De a kormány nem azt mondta, hogy leteszünk erről a tervről, hogy nem reméljük azt, vagy nem tudunk elképzelni olyan jövőt, hogy ne valósulhatna meg,
rövidesen azonban folytatódott a Galéria tervezése, sőt, annak 2017-ben még 26 milliárdosra becsült költségei 72 milliárdra nőttek.
A SANAA és a Bánáti + Hartvig a 2,8275 (eredetileg 2,65) milliárdos tervezési szerződés értelmében újabb és újabb verziókat (ld. fenn) készített, majd indított el az építési engedély felé, a kormány a projekt melletti elköteleződése azonban egészen a 2022-es országgyűlési választásokon aratott újabb győzelemig nem vált mindenki számára nyilvánvalóvá.
Orbán Viktor miniszterelnök az új Néprajzi Múzeum ünnepélyes átadóján az újabb kétharmados győzelmet biztatásként értékelte, hiszen kijelentette:
Még, még, még, Európa legnagyobb kulturális beruházásának teljesen el kell készülnie. Úgy érzem, megkaptuk a felhatalmazást a teljes program megvalósítására.
Szavaihoz később a munkák miniszteri biztosa, Baán László is csatlakozott, aki szerint már csak annyi van hátra, hogy
Karácsony Gergely ezt az ügyet még a Fidesz sikere ellenére sem vette lezártnak, hiszen a VálaszOnline-nak adott interjújában kiemelte:
A pénzügyi aggályt júliusban kissé talán már Baán is osztotta, aki arról beszélt, hogy a négy év alatt bekövetkezett több mint 50%-os építőipari infláció miatt folyamatosan emelkedtek az addigra már 250 milliárdba kerülő Liget-projekt költségei.
A 2012-es induláskor még mindössze 50-60 milliárdos befektetésnek tűnő munkáktól néhány nappal később 14,229 milliárd forintot vontak el, majd a kormány az összes, még nem megkezdett beruházást leállította.
Ez meglepő módon nem jelentette azt, hogy Baán részben nem a fővárost látta volna a késlekedés legfőbb okának:
Már elkészülhetett volna az Új Nemzeti Galéria és a Biodóm is, ha a fővárost nem csak a politikai nyerészkedés érdekelte volna a városligeti fejlesztések kapcsán
– nyilatkozta decemberben a Metropolnak, majd egy új céldátumot is megjelölt:
A kitűzött cél első hallásra csak egy közepesen optimista találgatásnak tűnik, főleg annak fényében, hogy a koronavírus-járvány okozta szünetet követően már a második tervcsomagot indították el az engedély felé tartó úton, a kormány pedig rövidesen dönthet a természetesen kiemelt beruházássá tett Nemzeti Galériának juttatandó esetleges pluszforrásokról.
Kérdéseinket a Városliget Zrt-nek is eljuttattuk, esetleges válaszukkal cikkünket is frissítjük majd, vagy új hírben számolunk be a fejleményekről.
