Egy bíró szerint a Netflix tévesen címkézte „igaz történetként” a Szarvasbébit

Folytatódhat az állítólagos „igazi Martha” rágalmazási pere.

Egy amerikai bíró, Gary Klausner úgy döntött, hogy Fiona Harey folytathatja rágalmazási perét a Netflix ellen – írja a Guardian. Szerinte ugyanis tévesen címkézték „igaz történetnek” a műsort, hiszen a Netflix „nem tett erőfeszítéseket”, hogy ellenőrizze Richard Gadd történetét, aki azt állította, hogy valós eseményeket dolgozott fel a sorozatban, amelyben egy Martha nevű nő megszállottan zaklatja a főszereplőt. A döntés szerint arra sem figyeltek oda kellőképp, hogy megfelelően leplezzék Harvey-t mint a Martha ihletőjét.

Fiona Harvey még nyár elején perelte be a Netflixet, és legalább 170 millió dollárt követel a cégtől az állítása szerint elszenvedett hírnévrontásért, érzelmi stresszért és személyiségi jogainak megsértéséért cserébe. Klausner ugyan elutasította Harvey gondatlanságra, a nyilvánossághoz való jogának megsértésére és büntető kártérítésre vonatkozó követeléseit, ám a Netflix kérését is, hogy teljesen ejtsék az ügyet. Ehelyett engedélyezte Harvey számára, hogy az érzelmi sérelem szándékos okozására vonatkozó keresetet érvényesítse, amely a „szélsőséges és felháborító” hamis állításokra vonatkozik.

A jelek szerint a néző észszerűen értelmezhette úgy a Martháról szóló állításokat, hogy azok a felperesről szóltak. A sorozat azt állítja, hogy a felperes egy elítélt bűnöző, aki szexuálisan és erőszakosan bántalmazta Gaddet. Ezek az állítások elérhetik a szélsőséges és felháborító magatartás szintjét

– indokolta a bíró döntést.

Hasonló rágalmazási ügyek rendre felmerülnek más sorozatokkal és filmekkel kapcsolatban, olykor Magyarországon is. Ezekről az esetekről ebben a cikkünkben írtunk átfogóbban:

Kapcsolódó
Bárki forgathat sorozatot a királyi családról vagy a szomszéd szerelmi életéről? – filmes perek az Elk*rtuktól a Szarvasbébiig
Tényleg az élet volna a legjobb forgatókönyvíró? A Netflix mostanában előkerülő bírósági ügyei és dr. Gerő Tamás ügyvéd segítségével jártuk körbe, milyen jogi alapokon nyugszik a valós személyek filmes ábrázolásának gyakorlata.