Az elmúlt hónapokban felpörögtek az események a másfél évszázada megépíteni vágyott gellérthegyi sikló körül – a főváros, illetve az I. kerületi önkormányzat júniusra elérte, hogy a projekt környezetvédelmi engedélyét visszavonják, a következő hónapban pedig új folyamat indult, hogy kiderüljön, valóban nem lesz-e túlzó a munkák környezeti terhelése, illetve az új létesítmény nem okoz-e visszafordíthatatlan változásokat a Gellérthegyen és környékén.
Júliusban előbb a publikus bírósági dokumentumokat vizsgálva mutattuk be a projekttel szembeni fővárosi, illetve kerületi aggályokat, majd előbb a budavári önkormányzat nyílt levelét, azután pedig a Gellérthegyi Sikló Kft. álláspontját is közzétettük.
A témában nemrég Walton Imre építésszel, a Gellérthegyi Sikló Kft. a projektben 2006 októbere óta részt vevő ügyvezető igazgatójával beszélgettünk, aki szerint a sikló ügye sokáig olajozottan haladt előre, a 2019-es önkormányzati kampány, illetve az ellenzék fővárosi megerősödése után azonban hirtelen politikai üggyé vált, majd megállt. Ez őt is meglepte, hiszen Karácsony Gergely 2020 júliusában, a koronavírus-járvány kezdetén, az ideiglenesen megkapott közgyűlési jogkörben még tulajdonosi hozzájárulást adott a projektnek, a dokumentum létezését a főváros később azonban már nem ismerte el.
A főváros és a kerület a két nagy akadály
A Waltonnal való találkozónk során a projekt elmúlt húsz évének főbb eseményeit, valamint az elmúlt három év változásait is sorra vettük. így kiderült, hogy az első, 2004 márciusában aláírt szerződés szerint az akkor még Rác-Nosztalgia Kft. néven létező – már akkor is a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-n (BGYH) keresztül negyedrészt fővárosi tulajdonú – projektcég a tervezett Tabán-rehabilitáció részeként tekintett a munkára, amit a Rác fürdő felújításával, illetve egy szállodával való bővítésével együtt akartak megoldani. Két évvel később aztán rájöttek, hogy a sikló valójában egy egészen más történet, így a cég kettévált, tulajdonosi hátterük azonban még sokáig nem változott.
A tervezett vonal kapcsán 2009-ben aztán új szerződést kötöttek, amiben a budavári önkormányzatnak is jutott hely, hiszen időközben kiderült: az Orom utca végén, az erdőbe lépve az utca papíron még harminc méteren át tart, ennek képzeletbeli nyomvonalát pedig a sikló tervezett útja éppen keresztezte.
A kerület így partvonal mögött álló nézőből a folyamat aktív részesévé vált, a nehézséget azonban nem az akkor még fideszes önkormányzat, hanem a Fidesz több politikusa jelentette, akik a Rác fürdő projektjét vizsgálva hűtlen kezelés miatt tettek feljelentést. A háttérben megálltak a munkák, a Rác neve pedig rövidesen eltűnt a cégnévből.
Ekkor jött létre a Gellérthegyi Sikló Kft., ami a Róth János és Lasztóczi Péter (Roth Építészműterem) által 2007-ben készített, majd két év alatt véglegesre csiszolt tervek (ezekről itt írtunk hosszabban) valóra váltásán dolgozott, igazán nagy előrelépést azonban nem tudtak felmutatni, noha az első környezetvédelmi engedélyt később sikerült megszerezniük.
A BGYH-t 2013-ban a szintén fővárosi tulajdonú BKK váltotta a projektcégben, a városvezetés a tulajdonrészét így voltaképp az egyik zsebéből kivette, a másikba pedig betette – mondta el Walton, aki szerint a következő években normális és korrekt viszonyt ápoltak a BKK-val.
Az állóvizet végül a járvánnyal nehezített 2020-as év zavarta fel, mikor nemcsak a borászatával és pezsgőpincészetével ismertté vált Kreinbacher József tűnt fel a projektcégben, hanem a különböző engedélyek is lejártak, időközben pedig a Miniszterelnökségnek is egyre határozottabb képe lett arról, milyen szerepet is szánna a Citadellának.
A Gellérthegyi Sikló Kft. épp ezért új terveket készíttetett. Ezeken a KÖZTI (vezető tervezők: Pottyondy Péter és Tóth Balázs) dolgozott, a munka során pedig szem előtt tartották az építésügyért felelős helyettes államtitkárság kérését is: a vonal nem mehet fel a Citadella sétány szintjére, így a felső állomás valamivel lejjebb kaphatna csak helyet – mesélte Walton.
A cég ügyvezetője lapunknak visszautasította azokat a vádakat, melyek szerint ők pusztán pénzéhség miatt akarnák megépíteni a vonalat. Álláspontjuk szerint csak egy problémára adnának olyan megoldást, aminek alapját egy még a Demszky-érában született szerződés adja, a folyamatban pedig sem NER-lovagok, sem a jobboldalhoz kötődő pénzemberek nem működnek közre.
