Kultúra

Bár gyerekként sokan odavoltak érte, mégis szörnyű titkokat rejt a Nickelodeon világa

KEVIN WINTER / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP
Dan Schneider az életműdíja átvételekor a Nickelodeon 27. éves Kids' Choice Awards díjátadójának színpadán 2014-ben.
KEVIN WINTER / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP
Dan Schneider az életműdíja átvételekor a Nickelodeon 27. éves Kids' Choice Awards díjátadójának színpadán 2014-ben.
Több generáció nosztalgikus emlékeit is megmérgezheti egy új dokumentumfilm-sorozat. A Csend a forgatáson – A gyerektévé sötét oldala mély betekintést enged abba, hogy milyen rossz lehetett a fiatal tévénézők millióinak felhőtlen szórakozást jelentő Nickelodeon istállójában dolgozni gyerekszínészként. A csatorna sztárcsináló producerguruja, Dan Schneider ugyanis olyan légkört teremtett a stúdióban, ahol akár a kamera előtt is természetesnek számított, hogy a gyerekszínészek a szexuális töltetű poénok céltáblájává váltak. Ahol olyan mérgező volt a hangulat, hogy még a szülők jelenléte ellenére is szabadon garázdálkodhattak a pedofil szexragadozók.

Az ezredforduló környékén a Nickelodeon olyannyira meghatározó szereplője volt a szórakoztatóipar gyerekekre utazó szegmensének, hogy a tévécsatorna nemcsak az Egyesült Államokban, hanem a világ szinte minden táján nagy hatást gyakorolt a fiatal tévénézőkre. A gyerekcsatorna rajzfilmjei és gyerekszínészekkel készített élőszereplős műsorai hazánkban is nagy népszerűségnek örvendtek: 20-25 évvel ezelőtt Magyarországon is kisgyerekek és kiskamaszok tömegei várták nap mint nap, hogy délután hazaérve a Nickelodeonra kapcsolhassanak.

A 90-es évek második felében debütáló, gyerek Saturday Night Live-ként megálmodott All That (magyarul Sok hűhó) című varietéshow-tól, Kenan és Kel kalandjaitól és a tragikus sorsú egykori gyereksztár, Amanda Bynes főszereplésével készített Amanda Show-tól kezdve, a 2000-es években bemutatott Drake és Josh-on, iCarlyn és Zoey 101-on át egészen a 2010-es években futó – Ariana Grande személyét a világgal megismertető – V, mint Viktóriáig bezárólag számos olyan műsora volt a csatornának, amik hatalmas rajongótáborral rendelkeztek.

Ezeket a fiatalok körében a maguk idejében rendkívül népszerű műsorokat az köti össze, hogy egytől egyig a Nickelodeon aranytojásokat tojó tyúkja, a műsorokban is gyakran viccesnek szánt epizódszerepeket vállaló Dan Schneider álmodta meg és vitte képernyőre őket. Schneider egészen addig, amíg a metoo-mozgalom árnyékában 2018-ban el nem küldték a Nickelodeontól, a gyerekműsorok koronázatlan királyának számított – akire a csatorna olyan büszke volt, hogy húsz évvel az első műsora után, 2014-ben a Kids Choice Awards keretében életműdíjjal jutalmazták –, azonban a producer a színfalak mögött korántsem volt olyan jópofa figura, mint ahogy a kamera előtt mutatta magát.

Az online az HBO Maxon, televízióban pedig az Investigate Discovery csatornán megtekinthető a Csend a forgatáson – A gyerektévé sötét oldala (eredeti nyelven: Quiet on Set: The Dark Side of Kids TV) című ötrészes dokumentumfilm-sorozatból ugyanis az – a hollywoodi berkekben régóta nyílt titoknak számító – kép rajzolódik ki, hogy a sikerei miatt egy csapásra érinthetetlenné váló producer olyan mérgező munkahelyi légkört teremtett, ami a gyerekszínészek, a szülők és a műsorokon dolgozó felnőttek életét is tönkretette.

De ami még szörnyűbb, ez a mérgező légkör arra is lehetőséget teremtett, hogy a túlhajszolt, ellenben gyakran családjuk fő kenyérkeresőjének számító – vagyis rettentő kiszolgáltatott helyzetben lévő – gyerekszínészekre és a színészi karrierről ábrándozó gyerekekre vadászó pedofilok szabadon garázdálkodhassanak a díszletek árnyékában.

Kamaszlányok csupasz lábfejei a kamera előtt

A Nickelodeon nézőiként felnövő generációk hajlamosak lehetnek nosztalgiával gondolni Dan Schneider és a Nickelodeon világára, ahol minden annyira laza és fiatalos, hogy még akár a vendégül hívott Steven Spielberget is bármikor nyakon önthetik egy vödör zöld slime-mal. De a műsorok többsége felnőttfejjel újranézve már egyáltalán nem tűnik annyira mókásnak.

Amiben nagy szerepe van annak, hogy a legtöbb nevével fémjelzett műsor vezető írójaként is közreműködő Schneider előszeretettel írt olyan vicceket, amik szexualizálták a gyerekszínészeket.

Az azóta az egyik legnagyobb popdívájának számító Ariana Grande például még kamaszként a V, mint Viktória  egyik jelenetében egy krumplit próbált úgy „megfejni”, mintha egy pénisz lenne, egy másik jelenetben pedig a saját lábujjait szopogatta az ágyán fetrengve.

Jesse Grant / WireImage / Getty Images Ariana Grande, Daniella Monet, Avan Jogia, Victoria Justice, Elizabeth Gillies és Matt Bennett a V, mint Viktória főszereplője, Victoria Justice meglepetés szülinapi rendezvényén 2012. február 17-én.

És rajta kívül más gyerekszínésznőkkel is rendszeresen előfordult, hogy Schneider a csupasz lábfejüket mutogatta a műsorokban. De a kamaszfiúként a Nickelodeonon szereplő gyerekszínészek sem úszták meg a szexuális töltetű poénokat: a Sok hűhó egyik szereplőjét, Leon Friersont például az egyik szkeccshez úgy öltöztették be, mintha az orra helyén és a vállain péniszek lennének, és a jelenet végén ejakulációt imitálva arcon tüsszentett egy nőnemű szereplőt. Egy másik gyerekszínésszel, Bryan Hearne-nel egy alkalommal, a Rettegés foka gyerekváltozatának beillő műsorban még azt is megcsinálták, hogy az egész testét bekenték mogyoróvajkrémmel, majd kutyákat engedtek rá, hogy lenyalják a testéről a krémet.

A szóban forgó egykori gyerekszínész – aki saját bevallása szerint azért fordult a showbiznisz világa felé, hogy a családja el tudjon költözni Staten Islandről egy jobb környékre – a dokumentumfilmben azt mondja, hogy akkoriban, 13-14 évesen fel sem fogta, hogy amit a kamerák előtt csinálnia kellett, annak akár szexuális töltete is lehetett. (És természetesen a többi, traumáival kamera elé álló szereplő is ezt állítja a hasonló jelenetekről.)

HBO Max Bryan Hearne

Bár a sorozat első 4 epizódjának premierje után Dan Schneider a vádakra reflektálva elkészített, saját YouTube-csatornájára feltöltött húszperces interjúban azt mondja, mai fejjel már ő is látja, hogy nem lett volna szabad ilyen jeleneteket kitalálnia, majd eljátszatnia a gyerekszínészekkel, az Amanda Show egykori íróinak állításait alapul véve ezt a védekezést nehéz komolyan venni.

Sok más, hátborzongató történet mellett azt is elmesélte a producert először még húsz évvel ezelőtt megvádoló két forgatókönyvíró, Christy Stratton és Jenny Kilgen, hogy Amanda Bynes egyik népszerű karakterét az emberi test nemi szerveket az ánusszal összekötő része, azaz a gát után nevezte el. Amit nekik, a sorozat írószobában és stúdióban is rendszeresen különböző módon megalázott nőknek röhögve mesélt el, de amikor a Nickelodeon fejesei rákérdeztek, hogy a gát angol megfelelőjére, a taint szóra rímelő nevű Penelope Taynt elnevezése mögött van-e valamilyen fricska, akkor természetesen letagadta az egészet.

Gyerekszínészektől kapott masszázsok a kamera mögött

A sorozatban szereplők azt is elmesélik, hogy az egyszer kedvesen poénkodó, máskor hatalommániásan üvöltöző Schneider nagyon szerette, ha a forgatásokon a székében ülve megmasszírozta valaki a stábból. De nemcsak a háttérben dolgozó felnőtteket kérte meg erre, hanem adott esetben a gyerekszínészeket is. A 10 éves korában felfedezett, és egész kamaszkorát a szárnyai alatt töltő Amanda Bynesszal is ez volt a helyzet, akit szintén rendszeresen megkért arra, hogy masszírozza meg a nyakát.

A vele dolgozó felnőtt nőknek azonban ennél is többet el kellett viselniük. Hiába volt a Nickelodeon-istálló legnagyobb csillaga ebben az időben Amanda Bynes, Schneider meg volt győződve róla, hogy a nők nem olyan viccesek mint a férfiak – legalábbis a dokumentumfilm-sorozatban szereplő két írónő szerint.

Christy Stratton és Jenny Kilgen voltak az egyedüli nők a műsor első évadának írócsapatában, akiket annyira nem becsültek meg, hogy egy ember fizetésén kellett osztozniuk, de kezdő tévés forgatókönyvíróként kénytelenek voltak belemenni az alkuba. Az ő elmondásuk alapján Schneider az írószobában és az irodájában pedig még az eddig leírtaknál is jobban elengedte magát.

HBO Max Christy Stratton

Egyikőjükkel például fogadásból megetetett egy bödön fagyit, majd elfelejtette neki kifizetni a mutatványért ígért 300 dollárt, de gyakran előfordult az is, hogy pornófilmet nézett az ötletelés közben a számítógépén. Emellett egy olyan különös hobbija is volt, hogy az írószobában, munka közben ráírt a beosztottjaira, hogy kiabálják hangosan azt a szót vagy kifejezést, amit üzenetben elküldött nekik – ami az ártatlannak tűnő kalapács szó üvöltésétől az önmagukat gyalázó kifejezésekig terjedt.

De egy alkalommal olyan is volt, hogy egy ötlet előadása közben arra utasította egyiküket, hogy dőljön rá az asztalra állva, és folytassa úgy a sztorizást, hogy eljátssza közben, hogy közösül valakivel.

Az első évad után, 2000-ben mindkét forgatókönyvíró faképnél hagyta a műsort. Strattont kirúgták, azért mert két hétvégére is programot merészelt csinálni magának, amikor Schneider szerint dolgoznia kellett volna. Kilgen pedig a második évad írói munkáinak első hete alatt felmondott, miután besokallt a producer szexista és megalázó viselkedésétől.

A két nő már ekkor is megpróbálta lerántani a leplet Dan Schneider visszataszító viselkedéséről, azonban a Nickelodeon inkább eltusolta a csatorna legnagyobb sikersorozatait képernyőre álmodó producerguru piszkos ügyeit.

És gyerekszínészekre vadászó pedofilok

Azonban az eddig bemutatott, Dan Schneider által teremtett mérgező munkahelyi légkör csak a jéghegy csúcsának tekinthető, hiszen a Csend a forgatáson – A gyerektévé sötét oldala többi részéből az is kiderül, hogy ez a környezet tökéletes terep volt a gyerekszínészekre vadászó pedofiloknak.

Legyen szó az olyan kishalakról, mint a produkciós asszisztensként dolgozó Jason Michael Handy, akinek a Los Angeles-i otthonában tartott 2003-as házkutatás során tízezerszámra találtak pedofil tartalmakat (fényképet és videófelvételeket is), és még egy potenciális áldozataitól származó „ereklyegyűjteménye” is volt – benne egy hétéves kislány bugyijával.

Handy úgy tudta behálózni az áldozatait, hogy a forgatásokon nagyon kedvesen viselkedett a gyerekszínészekkel, majd segítséget ígért nekik, és telefonszámot vagy email-címet cserélt velük, majd az internetes kommunikációban szép lassan eljutott oda, hogy akár még meztelenül maszturbálós fotókat is küldözgetett a kiszemelt kiskorú áldozatainak. Handy a letartóztatása után mindent beismert, de csak hatáves börtönbüntetésre ítélték. Azóta egy másik hasonló ügy miatt ismét rácsok mögé került, és legkorábban csak 2038-ban szabadulhat majd ki.

Pár hónappal a produkciós asszisztens lefülelése után azonban egy nála sokkal nagyobb hal is a hatóságok horgára került a csatorna egyik egészen mostanáig névtelenségbe burkolózó gyereksztárja közreműködésével. Brian Peck évtizedeken át beszédtanárként dolgozott Hollywoodban, a dokumentumfilm-sorozatban például a fiatal Leonardo DiCaprio társaságában is látható egy felvételen. A Sok hűhó és az Amanda Show gyerekszínészeinek is ő volt a beszédtanára állandó stábtagként. De a Sok hűhóban még a péniszes poénok egyik állandó forrásának, a mindig egy hatalmas tálca uborkával mászkáló Pickle Boynak, azaz Uborka fiúnak a szerepét is rá osztották.

Peck még az Amanda Show díszletei között ismerte meg a Drake és Josh főszereplőjeként az események után a csatorna egyik legnépszerűbb arcává váló Drake Bellt, aki a dokumentumfilmesek kamerája előtt beszélt először arról nyilvánosan, hogy hogyan ugrasztotta össze őt a beszédtanár a forgatásokon nemcsak hétköznapi szülőként, hanem menedzserként is résztvevő édesapjával, hogyan vette át félig-meddig az apja szerepét, és hogyan teremtett olyan körülményeket a kettejük egyszerű tanár-diák viszonyán túlmutató kapcsolatuknak, hogy a gyerekszínész rendszeresen nála töltse az éjszakáit. (Ezt egyébként azért nem tartott különösebben furcsának akkor a gyerekszínész, mert Peck az Amanda Show stábjának a tagja volt, és a férfi rendszeresen vendégül látta a fiatal kollégáit is az otthonában.)

Robert Mora / Getty Images Amanda Bynes, az Amanda Show főszereplője a Nickelodeon 16. éves Kids’ Choice Awards díjátadóján a Barker Hangarban 2003. április 12-én Santa Monicában, Kaliforniában.

Aminek az lett a vége, hogy egy Disneylandben töltött fárasztó nap után sem vitte haza Bellt, aki ekkor az édesapja helyett már az édesanyjával élt ekkor, a 15 éves kamaszfiú pedig arra ébredt másnap reggel Peck kanapéján, hogy a nála jóval idősebb beszédtanár molesztálja.

Kitalálta, hogyan győzze meg anyámat és mindenkit a környezetében, hogy bármikor, amikor meghallgatásom volt, vagy bármikor, amikor dialógusokon kellett dolgoznom, vagy bármi máson, valahogy Brian házában kötöttem ki, és ez egyre rosszabb és rosszabb és rosszabb és rosszabb lett. Csapdába estem. Nem volt kiút. (…) A bántalmazás kiterjedt és elég brutális volt. Nem tudom, hogyan fejtsem ki ezt a kamera előtt, tényleg. Miért nem gondolsz a legrosszabb dolgokra, amit valaki szexuális zaklatásként tehet valakivel?

– mondta Bell a dokumentumfilm-sorozatban. Azonban egy napon kibukott belőle az egész, és mindent elmesélt az édesanyjának telefonon – aki rögtön értesítette a hatóságokat is. Végül Bell aktív közreműködésével sikerült rábírni Pecket arra, hogy egy lehallgatott telefonhívás alkalmával mindent beismerjen, így a beszédtanárt 2003-ban le tudták tartóztatni.

De Brian Peck olyan jó hollywoodi kapcsolatokkal rendelkezett – a legelső X-Men filmben például még a legendás Stan Lee-vel is volt egy közös jelenete –, hogy a tárgyalására rengeteg befolyásos színészkollégája – köztük korábbi gyerekszínészek –, és még filmrendezők is írtak neki támogató leveleket – összesen 41 ember.

Így a pedofíliáért elítélt beszédtanár 16 hónapos börtönbüntetéssel megúszta az egészet. A szabadulása után pedig majdnem ugyanott folytatta – legalábbis a beszédtanárként végzett munkáját –, ahol abbahagyta: csak a Nickelodeon helyett immár a Disney Channelnél dolgozott, a Zack és Cody élete című sorozatban. Az IMDB-profilja szerint még a 2010-es években is aktív volt Hollywoodban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik