Kultúra

Descartes-nak vagy két koponyája volt, vagy téved a maradványokat őrző múzeumok egyike

Kérdés, hogy a Svédországban lévő falcsont, vagy a párizsi teljes koponya-e az igazi.

Furcsa sztori rajzolódott ki az elmúlt néhány években az egyetemes filozófiatörténet egyik legfontosabb alakja, René Descartes (1596-1650) körül, hiszen az élete utolsó évét Krisztina svéd királynő meghívására Stockholmban töltő, majd 1650 februárjában tüdőgyulladásban elhunyt gondolkodó koponyáját, illetve annak legalább egy részletét két múzeum is magáénak vallja.

A tudóst halála után röviddel a Saint-Germain-des-Prés-i apátság templomában temették el, koponyájáról azonban a legtöbben évtizedek óta úgy tudják, hogy az 1937-es párizsi világkiállításra létrehozott Musée de l’Homme (Az emberiség múzeuma) gyűjteményébe került, ahol annak egyik legfontosabb tárgyaként ma is látható.

Egy 2020-as tanulmány szerint a helyzet távolról sem ennyire egyértelmű – írja a svéd Filter magazin, ami szerint a mű megkérdőjelezi a párizsi maradványok hitelességét, majd bemutatja a Lundi Egyetem Történeti Múzeumában dolgozó kutatók véleményét, akik úgy gondolják, hogy

Descartes falcsontja, azaz az agykoponya legnagyobb, az agyat közrefogó eleme

az ő gyűjteményükben található.

PATRICK KOVARIK / AFP A párizsi koponya.

A szakemberek ezzel valószínűsítik, hogy

a filozófus holttestét is alávetették a XVII. században még divatos koponyadarabolási eljárásnak, aminek célja az volt, hogy a szétválasztott részeket minél magasabb áron adják el különböző gyűjtőknek.

Az írást bemutató cikk szerint a tudósok hozzátették: a fennmaradt leírások, illetve a lundi csont színárnyalata alapján sokkal valószínűbb, hogy az az eredeti, míg a francia fővárosban lévő társa csak egy később született hamisítvány.

Az ügyben a párizsi múzeum antropológiai részlegének vezetője, Martin Friess is megszólalt, aki elmondta: örömmel fogadnak minden olyan új tudományos eredményt, ami a gyűjteményükben lévő maradványok hitelességét támasztja alá, vagy épp cáfolja meg.

A vita eldöntéséhez egyértelműen DNS-vizsgálatra lenne szükség, aminek keretében összevethetnék a két múzeumban lévő részeket a test többi részével, ezt azonban egyik fél sem támogatja, hiszen ezzel

egyrészt elveszítenék a csontok egy apró darabját, másrészt az eltemetett maradványok állapota nem megfelelő, harmadrészt pedig Descartes-nak nincsenek ma élő leszármazottai,

így a kísérlet egészen biztosan nem hozna minden kétséget eloszlató eredményt.

Galéria
A lundi csont, belső oldalán a Descartes-ra utaló felirattal.

A tanulmány feltűnése óta a svéd múzeum a kiállítótér központi helyére tette az addig egy sötét sarokban álló, alig tenyérnyi csontot, mégpedig a belső oldalát mutatva, ahol egy megfakult beíráson a következő szavak olvashatók:

Descartes koponyája, 1691, 6.

Az évszámot követő sorszám jelen esetben azt jelölheti, hogy öt további koponyarész létezik, ezek holléte azonban ismeretlen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik