Hét évvel ezelőtt, 2017-ben nagy port kavart a bejelentés, miszerint a kormány lebontja az 1896-os millenniumi ünnepségekre felépült Millenáris Velodromot, ami nem csak a magyar kerékpársport, de az államilag előszeretettel támogatott futball legfontosabb bölcsőjeként a válogatott első meccsének, illetve a hazai fociélet első bajnokcsapata, az egy ideig Hajós Alfrédot is soraiban tudó BTC mérkőzéseinek is helyet adott.
A tervek természetesen nem álltak meg ennyiben, hiszen a kormány akkor kijelentette: a Hajós Alfréd és Mattyók Aladár tervei nyomán száz éve átépített teljes Millenáris-sporttelepet, illetve a Kisstadiont is el akarják törölni, így az 1928-as pályakerékpár-világbajnokságnak, egy sikeres világcsúcs-kísérletnek, illetve a hőskor úszóinak, tornászainak, jégkorongozóinak, illetve a legkülönbözőbb sportokat űző polgárainak második otthont adó területről tudni lehetett, hogy rövidesen már csak az emlékeinkben, illetve fotók és filmfelvételek egész során létezik majd tovább.
A már 2018-ban 43 milliárdosra tervezett projektről hat évvel ezelőtt kiderült, hogy a célja egy tízezer főt befogadni képes, legalább 40 ezer négyzetméter területű korcsolyacsarnok megépítése, aminek tervezési jogát egy előzetes pályázat eredményeként a BORD Stúdió Kft. kapta meg.
A 2,328 milliárd forintnyi közpénzzel járó megrendelés azóta sem vált valósággá, sőt, 2019-ben a kormány egy suhintással a projektterülethez csatolta az eredetileg buszgarázsként született (ennek története itt olvasható) Récsei Center szomszédos épületét is.
A koronavírus-járvány, illetve a gazdasági válság évei alatt a fejlesztés megtorpant, 2022 júliusában azonban kiderült, hogy az igenis folytatódik, hiszen a Nemzeti Sportközpontok úgy döntött, áttervezteti a BORD
magában foglaló terveit.
Ennek oka az volt, hogy a 2021 októbere óta meglévő jogerős építési engedély anyagához csatolni akartak
Ez leírva talán egyszerűnek hangzott, valójában mégis nagy változtatásokat jelentett, hiszen az alapterület tízezer négyzetméterrel való növelése
– írta akkor a Magyar Építők, ami hozzátette: a folyamatban egy sportegészségügyi részleg kialakításának létjogosultságát is vizsgálják majd.
Ez azóta nyilvánvalóan megtörtént, sőt, 2023 novemberében az állam a Nemzeti Sportügynökség kiadásaira, a kiemelt nemzetközi sportesemények és egyéb kiemelt állami rendezvények lebonyolítására, valamint a Nemzeti Korcsolyázó Központ beruházásnak előkészítésére
– derült ki a HVG cikkéből.
Ez a folyamat jutott most el a következő lépésig, hiszen december 8-án Budapest Főváros Kormányhivatalához befutott a módosított építési engedélykérelem, ami eddig nem kapott ugyan zöld utat, két publikus tervlapja azonban sokat mesél a változásokról.
A december 4-i dátummal véglegesített látványterv például madártávlatból, a Google műholdképébe illesztve mutatja a várható fejlesztést, rámutatva annak méreteire:
A kapcsolt helyszínrajz ennél többet is elmond: eszerint a Korcsolyázó Központ szívét
A rajz sarkából további számadatok is kinyerhetők: eszerint a beépítés kevéssel marad majd a maximális 35% alatt (32,98% lesz), a minimális 30%-os zöldfelületet pedig csak egy hajszálnyival (30,75%) sikerül majd túllépni.
A munkák a táblázat további részei szerint 20 288 négyzetméternyi bontással, illetve 33 882 négyzetméternyi építéssel járnak majd – előbbi adat a védett lelátóval rendelkező Velodrom esetében tanulságos igazán:
A parkolók száma is érdekesen alakul majd: az előírás szerinti 25 parkoló helyett a felszínen 96, a mélygarázsban pedig további 215 helyet alakítanának ki, emellett pedig 215 kerékpártárolónak is akarnak helyet biztosítani.
A kézzelfogható munkák az építési engedély megszerzése után szinte azonnal megkezdődhetnek, így ideális esetben 2024 tavaszán akár már az első gépek is megjelenhetnek a területen.
