A pesti belvárosban némi túlzással nem lehet kettőt lépni anélkül, hogy ne egy jelentős történelmi személy egykori otthona, vagy egy fontos esemény színhelye kerüljön a szemünk elé, kevés épület játszott azonban olyan fontos szerepet a modern korban, mint az első látásra csak egy kopott lakóháznak tűnő Kossuth Lajos utca 3.
A Pest első botanikuskertjének is otthont adó, később a Nemzeti Múzeum helyszínének szánt telken 1816-ban, a később a Nemzeti mellett többek közt a Sándor-palotát is jegyző Pollack Mihály tervei szerint megvalósult sarokházban 1841-től 1852-ig a Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv kezében lévő nyomda működött, ami a forradalom és szabadságharc kezdetén
nyomtatásával segítette az ügyet, később pedig a
Az épület – aminek történetét, illetve részleteit korábban hosszú, képekkel teli cikkben mutattuk be – nem csak a nyomda miatt fontos helyszín, hiszen a Batthyány Lajos vezette első felelős kormány minisztertanácsi üléseinek jó részét is itt tartották, de falai közt hosszabb-rövidebb ideig Arany János, Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos (akinek a gyermekei is itt születtek), Jókai Mór, illetve felesége, Laborfalvi Róza is élt.
A földszintjén a Kammon (később Arany Csillag) kávéháznak otthont adó házra később újabb utcai, illetve udvari szint került, második világháborús sebeit pedig előbb gazdái, a gróf erdődi Pálffy család, majd az állam javította, így minden jel arra mutatott, hogy a rég műemléki védettséget élvező épület értékes részletei hosszú távon megmaradnak majd.
Az elmúlt ötven év ezzel ellentétben folyamatos lejtmenetnek látszott: két évvel ezelőtti ottjártunkkor a lakások
Az átfogó felújítás egyre halaszthatatlanabbá vált, az általunk megkérdezett lakók erre azonban semmi esélyt nem láttak.
A helyzetet a kormány most a semmiből érkezve látszik megoldani: egy, a Magyar Közlöny március 8-i számában megjelent kormányrendelettel most ugyanis nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé tették annak rekonstrukcióját, mégpedig azzal a céllal, hogy
A kiemelés jelen esetben azt jelenti, hogy
- a felújításhoz nincs szükség építészeti-műszaki tervpályázatra, tehát a munkálatokat végző építészirodát a kormány választhatja ki
- nem kell településképi véleményezési eljárást, illetve településképi bejelentési eljárást lefolytatni, így a kerület nem szólhat bele a munkálatok részleteibe, sőt, az sem szükséges, hogy egyáltalán lássák, hogyan változik meg a telek képe
- megváltoznak a beépítés szabályai, így a beruházó a területen érvényes beépítési korlátoknál jóval tágabb keretek közt végezheti el a munkákat, így a telek nagyobb hányadát építheti be, vagy akár szintet is emelhet az ingatlanra.
A Hess András Könyvesházról – ami nevében meglepő módon nem a forradalomban fontos szerepet betöltő nyomdászra és könyvkereskedőre, hanem az első magyarországi könyvet nyomtató Hess Andrásra emlékezik – eddig semmiféle információ nem került napvilágra, így kérdés, hogy milyen célt látna el, illetve az is, hogy a részben lakott, önkormányzati tulajdonú lakásokkal teli épület mekkora részét foglalja majd el.
A felújításnak már tavaly voltak előjelei: a Közbeszerzési Értesítő szerint az V. kerületi Önkormányzat az épület diagnosztikai felmérésének céljával 2021. szeptember 6-án
A munkák során
a feladat az épület teljes körű épületszerkezeti és tartószerkezeti diagnosztikája, épületfelmérése, műemléki dokumentáció és értékleltár, valamint építészeti programterv elkészítése
volt.
Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkkel az V. kerületi Önkormányzatot, illetve Budapest Főváros Kormányhivatalát is megkerestük, válaszukkal pedig természetesen frissítjük majd a cikket, vagy új hírben számolunk be a fejleményekről.